735 millió dolláros fegyvereladást akadályoz Magyarországnak egy republikánus szenátor a svéd NATO-csatlakozás gáncsolása miatt

James E. Risch idahói szenátor, a külügyi bizottság befolyásos republikánus vezetője megakadályozott egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást Magyarországnak, nyomásgyakorlás céljából, amiért az ország nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását.

A döntés, ahogy az Risch szavaiból is kihallható, egyértelműen annak érdekében született, hogy Magyarország térjen észhez a jövő hónapban esedékes NATO-csúcs előtt, és egyezzen bele a csatlakozásba. A fegyvercsomag 24 HIMARS rakétaindító üteget, több mint 100 rakétát és hozzá tartozó kapszulát tartalmaz, több elengedhetetlen alkatrészekkel együtt.

A Post cikke megjegyzi, hogy nagyon ritka az ilyen döntés a külügyi bizottságban. A lépés pontosan mutatja, mennyire nem nézi jó szemmel Washington a magyar külpolitikát a NATO kötelékein belül - és nem csak a kormány, de a republikánusok sem. Risch elmondta a lapnak azt is, hogy közvetlenül is kifejezte már aggodalmait a magyar kormány felé.

Az Egyesült Államokban minden jelentős fegyvereladáshoz engedélyt kell adnia a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságai elnökének és rangidős tagjainak. Enélkül a külügyminisztérium azt nem jelenti be, és nem kezdődik meg az értékesítési folyamat.

A magyar kormány szóvivője nem válaszolt a Post megkeresésére.

Risch bejelentésére azt követően került sor, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden a Fehér Házba látogatott összehangolni a stratégiákat a nyáron Litvániában esedékes NATO-csúcstalálkozóra.

Joe Biden elnök és Stoltenberg együttesen reméli: a találkozón előrelépést jelenthetnek be Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével kapcsolatban.

Amerikai tisztviselők szerint Vlagyimir Putyin nem számított arra, hogy a nyugati országok ilyen egységesen összefognak Ukrajna támogatására, ezért is kulcsjelentőségű, hogy a svédek is csatlakozhassanak a NATO-hoz.

Nagy az aggodalom amiatt, hogy Magyarország és Törökország késlelteti a pályázat ratifikálását, ahhoz ugyanis a szövetség összes jelenlegi tagjának támogatása szükséges.

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete így nyilatkozott: „Az Egyesült Államok továbbra is fáradhatatlanul dolgozik a szövetségesünkkel való szorosabb együttműködésért. Ugyanakkor valódi aggodalmaink vannak a Magyarország által hozott stratégiai döntésekkel kapcsolatban - és ezeket az aggodalmakat széles körben osztjuk.”

A cikk felsorolja, milyen NATO-kezdeményezéseket blokkolt a nem túl távoli múltban Magyarország, és hogy mennyire fagyossá vált a viszony az ország és az Egyesült Államok között az elmúlt években.

Áprilisban Washington egyszer már odapörkölt, amikor az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki a magyarországi székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank tisztviselőivel szemben. Akkor a kormány engedett, a bank kezét elengedték, Orbán pedig amerikai barátokról és szövetségekről beszélt.

A mostani döntés annyiban fájdalmasabb, hogy a kormánypártokhoz sokkal közelebb álló republikánusok oldaláról kezdeményezték. A Post is megemlíti, mennyire szereti pedig Orbán reklámozni ezeket a kötelékeket: tavaly Texasba utazott, hogy beszéljen a republikánusok legfontosabb találkozóján, a CPAC konferencián, sőt, Magyarország immáron vendéglátója ezeknek a konzervatív-jobboldali politikai összejöveteleknek.

A magyar kormány egyébként nyilvánosan nem jelentette be a HIMARS megvásárlására vonatkozó igényét, de januárban a Szabad Európa egy védelmi minisztérium tisztviselőjére hivatkozva megírta, hogy komolyan fontolgatják a vásárlást. Lengyelországnak épp a múlt hónapban szállították le első M142 HIMARS-okat, amiből további mintegy 500 darabot kívánnak vásárolni. (Washington Post)

Frissítés: A Honvédelmi Minisztérium a fenti információk közzététele után rövid közleményben reagált „A HM nem vásárol HIMARS rakétarendszert” címmel és mindössze ennyi tartalommal: „Az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette. A Honvédelmi Minisztériumnak nem áll szándékában HIMARS rakétarendszert vásárolni.”