Törökország készen áll, hogy véget vessenek Recep Tayyip Erdogan unortodox gazdaságpolitikájának, a BBC cikke szerint megpróbálják visszaszorítani az elszabadult inflációt.
A török elnök eddig ragaszkodott a kamatlábak alacsonyan tartásához. Ahogy Csurgó Dénes is írta ebben a 2021-es cikkben, Erdogan korábban a fejébe vette, hogy a török gazdaság számára a legrosszabb, ami történhet, ha a jegybank megemeli az alapkamatot.
Most, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy Erdogant újraválasztották, és az infláció – hivatalosan – közel negyven százalékos (valójában inkább 100), az amerikai Morgan Stanley befektetési bank 11,5 százalékpontos kamatemelést javasol.
Erdogan problémája most az, hogy miközben magas az infláció, a központi bank tartalékai kritikusan alacsony szintre csökkentek, miután dollármilliárdokat költöttek a török líra feltámasztására. És bár a közgazdászok szerint csak kamatemeléssel lehetne leküzdeni a magas inflációt, Erdogan az elmúlt két évben három központi banki kormányzót rúgott ki, amikor azok megpróbáltak szembemenni az unortodox gazdaságpolitikájával.
Az elmúlt években Erdogan a magas inflációt a magas hitelköltségekre fogta. A török valuta az elmúlt öt évben több mint 80 százalékot veszített értékéből, a külföldi befektetések pedig zuhantak. Erdogan a választási kampány alatt egyébként tartotta magát korábbi elképzeléseihez, miszerint a kamatlábak alacsonyak lesznek, amíg ő van hatalmon, az ellenzék pedig ennek ellenkezőjét ígérte. Aztán valami változott.
Erdogan először kinevezte pénzügyminiszternek Mehmet Simsek volt bankárt és közgazdászt, aki azt mondta, Törökország egyetlen gazdasági esélye a „racionális talajhoz” és a „nemzetközi normáknak való megfeleléshez” való visszatérés. A török elnök a múlt héten azt mondta, a kamatlábakkal kapcsolatos álláspontja nem változott, de úgy fogalmazott: „elfogadtuk, hogy Simseknek a központi bankkal együtt meg kell tennie a szükséges lépéseket”. (BBC)