A német katolikus egyház szenved: tavaly 523 ezren hagyták ott
A németországi katolikus egyház bejelentette, hogy még sosem vesztett annyi követőt, mint tavaly: több mint félmillió ember döntött úgy, hogy lemond a tagságáról.
A bonni székhelyű Német Püspöki Konferencia szerint 2022-ben 522 821 ember hagyta el az egyházat. Ez a szám jóval meghaladja az intézményi előrejelzéseket, és magasabb, mint ahogy azt a legtöbb megfigyelő várta. A távozások terén az előző rekordév 2021 volt, amikor közel 360 ezer ember távozott.
Thomas Schüller kánonjogi szakember azt mondta, hogy az egyháznak nehézségei lesznek a felépülés során. „A katolikus egyház nyilvánosan, fájdalmasan haldoklik” – mondta a német médiának.
Az egyháznak 2022-es adatok szerint 21 millió tagja van, ami a népesség 24,8 százalékát teszi ki.
A klerikusokat megrázta a távozások mértéke, amit számos gyermekbántalmazási botrány és azok széleskörű eltussolásának vádja vezérelt.
A távozások tovább gyorsultak, mióta nyilvánosságra hoztak egy szakértői jelentést a müncheni és freisingi főegyházmegyei visszaélésekről, valamint a botrányban való állítólagos – az azóta elhunyt XVI. Benedek pápát is érintő –közreműködéssel kapcsolatos viták óta.
Tavaly jogi harcok folytak az abúzus áldozatainak kártalanítása miatt Kölnben és Traunsteinben, Felső-Bajorországban. Azt állították, hogy Köln bíborosa, Rainer Maria Woelki hazudott arról, hogy mit tudott meg az abúzusos ügyekről, és mikor. Woelki, akit érintettek a rendőrség házkutatásai az egyházi ingatlanokban és a saját lakhelyén, tagadja a vádakat.
Az evangélikus egyház – ami szintén súlyosan érintett az abúzusos botrányokban – hasonlóan aggasztó ütemben veszít tagokat: 2022-ben 380 ezer ember távozott. A tavalyi adatok szerint Németországban 19,5 millió tagja van.
Schüller szerint több oka van annak, hogy az emberek úgy döntenek, kilépnek a katolikus egyházból, de szerinte a kölni események „gyúlékony anyagként” hatottak.
A távozások jelentős bevételkiesést jelentenek az egyháznak, ami évente milliárdokat gyűjt össze adományok vagy adók formájában.
Minden német, aki nyilatkozik a hovatartozásáról a protestáns, a katolikus és a zsidó felekezetek tekintetében, hivatalosan be van jegyezve a helyi hatóságoknál. Ők kötelesek fizetni az egyházi vagy kulturális adót, a személyi jövedelemadó 8 és 9 százaléka közötti összeget, amit a havi jövedelmükből von le az adóhivatal.
Akik kilépnének, azoknak hivatalosan le kell mondaniuk a tagságukról: ehhez aktívan fel kell keresniük a helyi jegyzői hivatalt, és fizetniük kell egy 30 eurós adminisztrációs díjat.
Az egyházi adót először 1919-ben rögzítették a német törvényben, majd a náci Németország és a Vatikán közötti Reichskonkordatban 1933-ban is megerősítették. 1949-ben ismét törvénybe iktatták.
A szomszédos Ausztria 1939-ben vezetett be kötelező adót a katolikusoknak, az előző évben történt ausztriai annektálás után a náci Németország részeként, és azóta is fenntartják, mint az egyházak politikai befolyástól való függetlenségének megőrzését célzó erőfeszítést. (Guardian)