Hogyan lehet múltfeltáró vizsgálatok segítségével jobban kezelni az egyházi gyermekbántalmazásokat? Ez áll a Gyerekasztal Munkacsoport nemzetközi konferenciájának fókuszában. Jönnek egyházi vezetők, gyermekjogi szakemberek és újságírók is, hiszen mindenkinek van még mit tennie és tanulnia.
De aztán elmúlt. Vele együtt hét új szentje van a katolikus egyháznak.
Egyben hangsúlyozzák, hogy az egyház nem politikai szervezet, és a kampányban nem kíván részt venni.
Schmidt Apró Antalig és Sztálinig megy vissza a történelemben, Dobrev csak Zsolti bácsiig.
A Salzburg melletti kolostorban laktak 60-70 éve, amikor az egyházvezetés öregotthonba küldte őket. De ők leverették a lakatot, és visszaköltöztek a szobájukba.
A vizsgálatot a kalocsai érsek rendelte el, a döntés a Vatikánban született.
A püspökök attól tartanak, hogy ez az út végső soron a nemi átalakító műtétekhez vezethet.
Németh Norbert a londoni nagykövetség elsőbeosztottja, azaz helyettes vezetője lett.
Szerintük egy teljesen méltatlan és elfogult eljárásban döntöttek róluk, ezért a rektorhoz fordultak. A dékán LMBTQ+-csoporttal szembeni negatív attitűdjeit sejtik a háttérben.
A nyugdíjas püspök szerint ne a hitünket villogtassuk: „Sok embert bánt ez, Magyarország nagyobbik része nem keresztény, nem hívő.”
Végül azonban dél- és észak-amerikaiak besoroltak Robert Francis Prevost mögé.
Kialakult egy olyan, kifejezetten katolikus mentalitás, amely megnehezíti az áldozatokhoz való odafordulást, az elszenvedett fájdalom elismerését, a bűnösség felvállalását. A téma egyik legfontosabb szakértője tanulmánya arról szól, hogyan lehet ezen változtatni.
Az egyik gyerek anyja tett feljelentést, az 59 éves férfit ezután felmentették a papi szolgálat alól, az iskolából is elküldték, és azóta bűnügyi felügyelet alatt van.
A katolikus püspökök válasz helyett provokációt emlegettek.
Robert Prevost testvére XIV. Leóról: „Elkezdték olvasni a nevét, és amikor mondták, hogy »bla, bla, bla, Roberto«, azonnal tudtam – ő Rob. Kikeltem az ágyból, és elkezdtem táncolni, mint egy idióta”.