XIV. Leó megválasztása: Ferenc pápa utolsó meglepetése – ezzel a címmel jelent meg tavaly novemberben két vatikáni tudósító könyve, amely eddig ismeretlen részleteket ígér a katolikus egyház kulisszái mögül. Ebből most, az amerikai kiadás apropójából, a CNN közölt részleteket.

Előzetesen érdemes tisztázni, hogy a szerzőpáros amolyan katolikus power couple, akik évtizedek óta tudósítanak a Vatikán belügyeiről, ismernek mindenkit és jóban vannak sokakkal, a néhai Ferenc pápával, például, már a megválasztása előtt is baráti viszonyt ápoltak. A jezsuita lapnál dolgozó Gerard O’Connell annak idején meg is jósolta az argentin bíboros győzelmét, míg az argentin Elisabetta Piqué életrajzot írt Bergoglióról. A tavalyi pápaválasztás előtt mi is idéztük O’Connell értesüléseit, miszerint kiemelkedik két nagy esélyes: Pietro Parolin, a Vatikánt vezető államtitkár és Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíboros, de rajtuk kívül versenyben van még hat másik bíboros, köztük az amerikai Robert Prevost és a magyar Erdő Péter.

Bár a konklávén történtek szigorúan titkosak, és sok katolikus szerint nem is ildomos írni erről a világpolitikai tétekkel bíró eseményről, O’Connell már korábban is részletes tudósításokat közölt róla. Tavalyi előzetes értesüléseit végül az élet nagyrészt igazolta, több egymástól független sajtóbeszámoló mellett bíborosok egész sora utalt már rá, hogy az általa kiemelt nyolc bíboros körül került ki a három fő jelölt: Erdő, Parolin és Prevost.

Az új könyv szerint az első szavazáson Erdő Péter bíboros kapta a legnagyobb támogatást, de nem sokkal maradt el mögötte két másik jelölt, akik szintén 30-30 körüli szavazatot gyűjtöttek be a 133-ból. A magyar bíboros támogatása „jól szervezett” volt a könyv szerint, de a további szavazásokra ez elolvadt. Másnap már Prevost emelkedett ki a mezőnyből, őt Parolin követte jócskán lemaradva. Azt már én teszem hozzá, hogy ennek nem nagyon lehet más magyarázata, mint hogy Erdő Péter támogatói elkezdtek átszavazni Prevostra, aki aztán XIV. Leó néven lépett trónra.

Ez jól mutatja, milyen erős hatással volt Ferenc pápa a katolikus egyházra: végül az ő két jelöltje között dőlt el a választás.

Parolin volt a jobbkeze, az államtitkára, míg Prevostot nem sokkal a halála előtt emelte a legmagasabb vatikáni pozíciókba.

Az igazi újdonság O’Connell és Piqué könyvében, legalább is a CNN szemléje szerint, hogy az állítják:

maga Ferenc pápa nézte ki utódjának Prevostot, csendben támogatta azt az embert, aki később utódja lett.

A korábban az Ágoston-rend globális vezetőjeként szolgáló Prevostot kinevezte püspöknek, majd olyan római pozícióba, a Püspöki Dikasztérium élére helyezte, amelyben személyes ismeretséget tudott kialakítani a világegyház vezetőivel. Bíborossá is kreálta, és így részt vehetett a konklávén, sőt, halála előtt nem sokkal a bíboros püspökök rendjébe emelte. A pápa életének utolsó két évében rendszeresen találkozott négyszemközt Prevosttal a könyv szerint, és ilyenkor „bizonyára a közvetlen témán (a közelgő püspöki kinevezéseken) túlmutató egyházkormányzati kérdéseket is megvitattak”. Azt is megjegyzik, hogy Prevost elkísérte Ferenc pápát utolsó külföldi útjain.

A Vatikánt vezető államtitkárt az új pápa merőben szokatlan módon nem cserélte le, az továbbra is Parolin bíboros.