Talán észre sem vette, de egy év alatt 380 042 forinttal több lett a választott képviselői útján felvett adóssága

Haász János
gazdaság
2023 július 24., 16:58

Hétfőn közzétette a részletes júniusi államháztartási adatokat a Pénzügyminisztérium. Ebből kiderül, hogy az első félévben a tervezett éves bevételek csak 48,9 százaléka folyt be az államkasszába – ez kicsivel így is jobb a tavalyi 48,4 százaléknál –, a tervezett kiadásoknak viszont az 52 százalékát már elköltötték, ami a tavalyi 50,1 százalékhoz képest jelentős romlást mutat.

Az áfabevételek a tartósan több mint 20 százalékos infláció ellenére júniusban csak 1,2 százalékkal voltak magasabbak a tavaly júniusiaknál. Ahhoz képest, hogy májusban 18 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavaly májusiaknál (283 milliárd a 342 milliárd után), ez komoly javulás. Ha viszont abból indulunk ki, hogy tavaly szeptemberben még 30 százalékos áfabevétel-növekedést gerjesztett az infláció, akkor ez azt erősíti meg, amit például a kiskereskedelmi statisztikák alapján is látni lehet: hiába nőnek az árak, a fogyasztás csökkenése lényegében lenullázza ezt a hatást. Ez jól látszik abból is, hogy

az első félévben 72,995 milliárd forinttal kevesebb bevétele volt áfából az államnak, mint tavaly, így az egész évre tervezett áfabevétel mindössze 41,7 százaléka folyt be (tavaly 47,4 százalék).A PM adatközléséből az is kiderül, hogy

  • az állam már június végéig elköltötte az egész évre tervezett lakástámogatások 86,3 százalékát (tavaly 42,6 százalékot);
  • bár a „költségvetési szervek kiadásai” célra idén a tavalyinál 1349 milliárddal kevesebbet szántak (7135,8 milliárd után 5786,1 milliárdot), az első félév végéig 42 milliárddal többet költöttek rá (3392,6 milliárdot tavaly, 3434,8 milliárdot idén);
  • nyugdíjakra 638 milliárddal több ment el az idei első félévben, mint a tavalyiban (ez csaknem 27 százalékos növekedés);
  • gyógyszertámogatásra 243,1 milliárd forintot fordítottak, 28,3 milliárd forinttal, 13,2 százalékkal többet a tavalyinál.

A részletes adatokban figyelemre méltó az államadósság alakulása is. Tavaly június végén 44 280,2 milliárd forint volt a magyar állam adóssága, idén június végére ez 47 927,5 milliárd forinttal, azaz 3647,3 milliárd forinttal nőtt. Ebből a növekedésből 2365,2 milliárd forint jutott az idei első félévre (igaz, májusról júniusra csak 142,3 milliárddal lett nagyobb az adósság).

link Forrás

A KSH által számolt 9,597 milliós népességgel kalkulálva fejenként 4 993 964 forint volt a magyar államadósság június végén, az egy magyarra jutó adósság 380 ezerrel nőtt egy év alatt. Az államadósságból 9136,7 milliárd forintot maga a lakosság finanszírozott – legalábbis ennyi volt a forintos lakossági állampapírok állománya június végén. Ez fél év alatt 517,3 milliárd forintos növekedést jelentett.

Nem is önmagában az államadósság alakulása aggasztó, hiszen az csak 8,2 százalékos volt, sokkal inkább a kamatkiadásoké. A PM jelentéséből kiderül: a bevételek és kiadások egyenlegeként 1173,9 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás terhelte a költségvetést az első félévben. Ez 461,5 milliárd forinttal több a tavalyi első félévesnél, ami 64,8 százalékos növekedést jelentett.

link Forrás

A PM szerint ez „a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható”. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nettó kamatkiadások már tavaly is ugrásszerűen nőttek, 50 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Hogy milyen intenzíven romlik a tendencia, az jól látható ezen az ábrán:

link Forrás


infláció áfa pénzügyminisztérium államháztartás