Nyolcmilliárdon áll a főváros folyószámalhitel számlálója – írja a Népszava. A lap megkérdezte Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettest arról, pontosan hogyan állnak Budapest gazdasági ügyei. Kiss elmondta, hogy a különféle takarékossági intézkedéseknek köszönhetően tavaly 38 milliárd forint működési többlettel zárták volna az évet, a kormányzati elvonások miatt mégis adósságba kerültek.
Ezek az elvonások a következők voltak:
Ez utóbbinál a 2018-ban még alig 5 milliárdos tétel az idei évre 58 milliárd forintos elvonássá, jövőre várhatóan 75 milliárdos sarccá hízik.
A szolidaritási hozzájárulás mellett a másik nagy kiadás a közösségi közlekedés. 2019-ben a költségek 41 százalékát fedezte a jegyárbevétel, 53 százalékát fizette a főváros, 6 százalékát az állam. 2022-re ez az arány a világjárvány idején drasztikusan visszaeső és azóta csak lassan visszakapaszkodó jegyeladás miatt felborult, most a költségek 70 százalékát állja az önkormányzat, 24 százalékát az utasok, míg az állami támogatás változatlan maradt.
Négy költségvetési elem, a szolidaritási hozzájárulás, a béremelés, a közösségi közlekedés és a hitelkamatok összege összesen 210 milliárdos többletkiadást jelent.
„Mielőtt Varga Mihály pénzügyminiszter felelőtlen gazdálkodással vádol minket, jó lenne megnézni, ki tartozik kinek? A főváros a kormánynak vagy fordítva? Az állami hivataloknak, intézményeknek és cégeknek összesen 5,5 milliárd forint lejárt számlatartozása van a fővárosi cégek és az önkormányzat felé. A Lánchíd felújítás főváros által megelőlegezett 6 milliárdjára és a trolibusz beszerzés 11 milliárdjára is hiába várunk, ahogy az állami rezsikompenzációra is. Mindez együtt 27 milliárdnál is nagyobb tétel, amellyel a kormány tartozik Budapestnek, miközben a főváros csak idén a működésre kapott állami támogatásnál 25 milliárd forinttal többet fizet be az államkasszába” – mondta Kiss Ambrus a Népszavának.
Jelenleg tehát folyószámlahitelből működik a város, ami a mostani nyolcról augusztus végére negyvenmilliárdra emelkedhet.