Netanjahu bírósági reformja már Izrael nemzetbiztonságát fenyegetheti
"A századom felét felrobbantották Libanonban. Életem sok évét áldoztam a hazám védelmére. Ezért is vagyok ennyire dühös. A kormány felrúgja azt az egyszerű egyezséget, hogy megvédi a zsidó és demokratikus Izraelt" - mondta Zur Allon, az izraeli hadsereg tartalékos alezredese, aki korábban elképzelni se tudta azt a napot, amelyen megtagadná a szolgálatot. Pár hónapja azonban ő lett a vezére a Bajtársak és Bajtársnők nevű szervezetnek, melyhez már az izraeli véderő (IDF) hatvanezer tartalékosa csatlakozott, és amelynek egyetlen célja, hogy megakadályozza a kormányt a bíróságok jogainak tervezett korlátozásában.
Mindez egészen rendkívüli helyzet Izraelben, ahol a haza védelme az egyik meghatározó közösségi ethosz, és aminek a haderejét az alapító atyák "a nép hadseregeként", teljesen politikamentes szervezetként képzelték el, mely egyfajta olvasztótégelye lehet a különböző vallási, etnikai, társadalmi és gazdasági hátterű izraelieknek, mely ekként is segíti a társadalmi egység építését.
A Guardian szerint persze a kezdeti álmok valójában sosem valósultak meg. Izrael arab polgárait nem sorozzák be, a nem zsidó népességből csak a drúzok csatlakozhatnak a hadsereghez. Az ultraortodox kisebbség pedig évek óta harcol azért, hogy mentesüljön a hadkötelezettség alól.
Akárhogy is, a haderő nagyban támaszkodik a tartalékosokra. Az aktív haderő viszonylag kis méretű, de nagyban támaszkodhat a 465 ezer tartalékosra, akiket még békeidőben is évente akár hatvan napra behívhatnak. Az, hogy most már ennek a tartalékos állománynak a 13 százaléka csatlakozott egy olyan szervezethez, amely szolgálatmegtagadással fenyegetőzik, példátlan polgári engedetlenség az ország történelmében. A tartalékosok nem csupán csatlakoztak, hanem hangadói is a tiltakozásoknak, írja jeruzsálemi riportjában Rethan McKernan, a Guardian tudósítója. Beszámolója szerint a tartalékosok nem csupán az izraeli jogállamot féltik, attól is tartanak, hogy ha a kormány csorbítja a bíróságok függetlenségét, azzal kiteszi a katonákat a nemzetközi büntetőbírósági eljárásoknak is.
Izrael nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amit ez idáig azzal indokolt, hogy az izraeli bíróságok és az ország jogrendje megfelelőn kezeli a katonai bűncselekményeket. Ezért is írhatott alá júliusban tízezer tartalékos egy nyílt levelet, amelyben azzal fenyegettek, hogy ha Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei keresztülverik az izraeli parlamenten törvényjavaslatukat, felmentésüket kezdeményezik a szolgálat alól. A 120 fős törvényhozásban, a Kneszetben a héten a kormánykoalíció szavazataival, az ellenzék bojkottja mellett 64:0 arányban elfogadták a bírósági reform első nagyobb elemét. Ezek után Yair Golan tartalékos vezérőrnagy, aki a baloldali Merec párt politikusaként egykor gazdasági miniszterhelyettes is volt, is úgy véli, hogy már nem maradt más választás, csak a szolgálatmegtagadás.
Pedig ennek, mint fentebb már említettük, nemzetbiztonsági kockázatai is vannak. Főleg ha olyanok is megtagadják a szolgálatot, mint Golan vezérőrnagy vagy a cikk elején idézett Allon alezredes, aki a különleges erők egyik tüzéralakulatát vezeti. Az izraeli sajtó pénteki beszámolói szerint a katonai felderítés pedig legalább négy alkalommal figyelmeztette Netanjahut, hogy Irán és a támogatását élvező libanoni Hezbollah "történelmi lehetőséget" lát az izraeli belpolitikai válságban, amely "jelentős mértékben erodálja" Izrael elrettentő képességét.