orosz-ukrán háború
Traski Viktor kárpátaljai matematikus: Lőni egy tarackkal, az nem ugyanolyan, mint egy gépfegyverrel
Traski Viktor kárpátaljai matematikus átvehette a Magyar Tudományos Akadémiától az Arany János-díjat, ez tavaly azért nem történhetett meg, mert csatlakozott az ukrán hadsereghez alig egy héttel azután, hogy Oroszország megtámadta az országot. Traski az MTA.hu-nak adott interjújából kiderül, hogy azért tudott eljönni a díjátadóra, mert mostanra engedélyezték a hadseregben szolgáló civileknek, hogy külföldre utazzanak, korábban szabadságra sem mehettek. A díjátadón egy 122 mm-es löveghüvelyből készített emléktárgyat adott át az MTA főtitkárának az egysége nevében, ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy
"Lőni egy tarackkal, az nem ugyanolyan, mint egy gépfegyverrel. A gépfegyvert kézbe veszed egyedül, és lősz. Tarackkal lőni ugyanakkor egy egész folyamat, ami sok embertől függ. Van, aki felderíti a célt, aki tudja biztosítani a gépet, aki megadja koordinátákat, ahova lőni kell. A tarack és a cél koordinátái ismeretében ki kell számítani, hogy milyen szögben álljon a tarack csöve. Bele kell számítani a szelet, a hőmérsékletet, magának a lövegnek a hőmérsékletét, a környezet hőmérsékletét, a páratartalmat, szóval sok minden van itt. De a lényeg az, hogy mindezt különböző emberek csinálják. És ha valaki ebben az egész folyamatban egy picike hibát is vét, akkor az egész folyamatot elrontja. Úgyhogy az, hogy “én lőttem”, az ilyen. Én ebbe a láncba tartozom, amelyben összesen lehet akár 15-18 ember is."
Mesélt arról is, hogy kutatásainak mely részét lehet hasznosítani a harctéren: "A kutatásaimnak van egy része, amelyiknek vannak katonai alkalmazásai, például amikor egy új tank prototípusának hatékonyságát elemzik, hogy milyen terepen milyen pontossággal, mekkora szórással képes lőni. Ez persze az esetünkben inkább elmélet, közvetlen hasznát a harctéren nem vesszük."
Traski szerint egyébként egyértelműen elhatárolódtak egymástól az orosz és ukrán tudományos élet szereplői, pedig a Krím megszállása előtt a kutatók hivatkoztak egymásra, felkeresték egymást, kommunikáltak. Az ukránok most inkább Európa, Ázsia és Amerika felé mozdultak el, ott vesznek részt konferenciákon, ott publikálnak.
Azt tervezi, hogy a háború után visszamegy az egyetemre, ott a helye, ott tud igazán hatékony lenni. Jelenleg a diákokkal diplomamunkákról, szakdolgozatokról konzultálni viszonylag könnyebben megy neki, de ennél magasabb szintű tudományos munkát megoldani a jelenlegi körülmények között már jóval nehezebb.
Traski a napokban az ukrán hadsereg magyar önkénteseit támogató, Kárpátaljai Sárkányellátó nevű Facebook-csoport mögött álló önkénteseknek is adott interjút, erről Szily László írt.