13 nappal az iskolakezdés előtt még nem tudni, milyen lesz az új tanév, de az államtitkár szerint ez nem is baj

Még tartanak a tárgyalások a 13 nap múlva kezdődő tanév rendjéről, erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt a Népszavának adott interjúban. A rendelet várhatóan a jövő héten jelenik meg, de az államtitkár szerint minden a lehető legnagyobb rendben:

„Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van (...) a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor”.

A héten lapunk is érdeklődött arról, mikor derül ki, hogy a forradalminak szánt új tanév – hosszabb év közbeni szünetek, később kezdődő nyári vakáció – végül valóban forradalmi lesz-e, magyarán mikor jelenik meg az erről szóló rendelet. Kérdésünkre a Belügyminisztérium azt válaszolta, hogy a társadalmi egyeztetést augusztus elején már lezárták (ez persze felveti azt a kérdést, hogy akkor milyen még folyó tárgyalásokat említhetett Maruzsa a Népszavának). Azt is közölték, hogy „a jogszabály kihirdetésének 2023. augusztusi időpontja semmiben nem befolyásolja a tanévkezdést”, valamint megnyugtattak, miszerint „a rendelet 2023. augusztus 31. előtt megjelenik a Magyar Közlönyben”.

Bár a rendelet még nem jelent meg, a később kezdődő nyári szünetről már kijelentő módban beszélt Maruzsa: „A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap.” A téli és a tavaszi szünet hosszabb lesz – az előző tanév energetikai okok miatt elnyújtott téli szünetének „a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása” –, a júniusban tovább tartó nyári szünet miatt a középiskolai beiratkozást eltolják három nappal, és a szóbeli érettségi lebonyolításához is adnak plusz három napot.

Arra a felvetésre, hogy a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg, azt válaszolta, hogy évente nyolc-kilencezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. Azt is megemlítette, hogy mintegy hatezren végeztek pedagógusképzésben, akik közül sokan most fognak munkába állni. Hogy mennyien, azt saját maga árnyalja az elmúlt évek adataival ebben a kérdés-válasz részben:

– Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt tanévben mindössze 1884 volt a pályakezdő pedagógusok száma, a nyugdíjba vonulóké ennek legalább kétszerese. Ezt nem tartja problémának?
– Ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő. Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma.