Fogolycserében állapodott meg Irán és az USA

Öt, Iránban fogva tartott amerikai szabadulását harcolta ki az amerikai kormány. Irán keményen alkudott, a foglyok szabadon bocsátása fejében nem csupán öt, az USA-ban fogva tartott iráni szabadulását, de hatmilliárd dollárnyi befagyasztott vagyona feloldását is kiharcolta.

A fogolycsere részeként most a 2015-ben Iránban élő szüleit meglátogató, majd egy idegen kormánnyal való együttműködés vádjával tíz év börtönre ítélt, most 51 éves amerikai-iráni kettős állampolgár, Siamak Namazi; a 2020-ban kémkedés vádjával tíz év börtönre ítélt, 58 éves Emad Sharghi; illetve az "amerikai kormánnyal való kapcsolatai" miatt tíz év börtönre ítélt, Nagy-Britanniában született környezetvédő, a 68 éves Morad Tahbaz és további két, meg nem nevezett amerikai fogoly szabadulhat.

Mind az ötüket ködös vádak alapján, jellemzően olyan eljárásokban ítélték el, ahol még ügyvédi képviseletük se volt. Az iráni rezsim elég gyakran él ezzel a módszerrel, melynek célja az elrettentés mellett gyakorta pont az, amit most sikerült is elérniük: hogy pénzt zsaroljanak ki a kamu vádak alapján súlyos börtönre ítéltek szabadon engedése fejében.

Most például öt, az USA-ban az Iránnal szembeni szankciók megsértése miatt bebörtönzött iráni - az iráni ENSZ-képviselet tájékoztatása szerint Mehrdad Moein Anszari, Kambiz Atar Kasani, Reza Szarhangpúr Kafrani, Ain Haszanzadeh és Kaveh Afrasziabi - szabadon engedésén túl elérték, hogy az amerikai kormány feloldja hatmilliárd dollár befagyasztását. Az amerikai kormány már engedélyezte Dél-Koreának és Katarnak a korábbi olajüzletek áraként kifizetett, de a szankciószabályok szerint befagyasztott összegek átutalását. Az alku részeként Irán nem közvetlenül pénzt kap, az összeget Katar nemzeti bankjának utalják át, ahonnan humanitárius javak vásárlására osztják majd szét. Vagyis Irán hatmilliárd dollárnyi nem pénzbeli segélyhez jut valójában. (Via The Guardian)