7 rémisztő ábra arról, hogy milyen brutálisan elszabadult a klímaváltozás

2023 nyarán a klímaváltozás olyan erővel rúgta ránk az ajtót, amire még a borúsabb előrejelzési modellek sem feltétlen számítottak. Az elmúlt hónapokban sorra dőltek meg a melegrekordok, nemcsak napi, de havi szinten is, és minden arra utal, hogy az idei szeptember is a legmelegebb szeptember lesz, amióta az ilyesmit mérik.

A nyári adatokat látván a klímakutatók nem győzték még hevesebben kongatni a már évek óta nagy erőkkel kongatott vészharangokat: sokan arról beszéltek, hogy ismeretlen, feltérképezetlen területre léptünk, ahol már nem építhetünk többé a bolygó éghajlatának működéséről szóló, eddig megszerzett tudásunkra.

Hogy mennyire kiugró volt az idei nyár, arról Zeke Hausfather klímakutató és energetikai szakértő mutatott be az oldalán hét ábrát. Hausfather számos, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cég alapítója és elemzője, korábban a Berkeley Earth kutatója, doktori címét is a Berkeley-n szerezte, és oldalán rendszeresen publikál adatalapú elemzéseket a klímaváltozás alakulásáról. És mint legutóbbi írásában kiemeli, az idei szélsőséges nyári forróság gyakorlatilag biztossá teszi, hogy 2023 lesz a legmelegebb év azóta, hogy a globális hőmérséklet alakulásáról megbízható feljegyzések születnek. Van esély arra is, hogy 2023 legyen az első év, amikor az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosítás előtti szintet. Igaz, itt majd számíthat az is, hogy ki melyik adatsorra támaszkodik.

Mint Hausfather írja, ábráihoz a Japán Meteorológiai Ügynökség reanalízis adatbázisának adatait vette alapul. Ebben ugyanis műholdak, meteorológiai léggömbök, repülőgépek, szárazföldi állomások és hajók által gyűjtött adatokat is feldolgoznak, emiatt pedig hamarabb állhatnak rendelkezésükre becslések a globális hőmérséklet alakulásáról, mint a jóval elterjedtebb, pusztán szárazföldi mérőállomásokkal dolgozó modellek esetében. A két típusú modell amúgy hasonló eredményekre szokott jutni, a japán JRA-55 adatbázis egyszerűen csak hamarabb adja ki azokat, Hausfather ezért az onnan vett adatokból állította össze az infografikáit.

AZ első ábrán a napi globális hőmérsékleti anomáliák láthatóak 1958, azaz a japán adatgyűjtés kezdete, illetve 2023. szeptember 21-e között. A fekete vonal a 2023-as évet jelöli, a vörös vonal a korábbi rögzített legmelegebb évet, azaz 2016-ot, míg a világosszürke vonalak az összes többi évet az adatbázisból. Világoskék színnel a szeptemberi hónap van kiemelve, ahol az idei év különösen szélsőséges kilengést hozott.

Az ábra nem a hőmérsékletet jelöli, hanem az anomáliákat: alapszintnek az 1991 és 2020 közötti időszak átlaghőmérsékletét tekintik, és az nézik, hogy ehhez képest az adott napon mekkora eltérést mértek az egyes években. És látni, hogy az idei szeptember felfelé kiugró eredményeket hozott.