Németország túlteljesítette a tavalyi klímavédelmi célkitűzését, főleg a világjárványnak köszönhetően
Anélkül nem is sikerült volna elérni a célt.
Anélkül nem is sikerült volna elérni a célt.
Most derült ki, hogy a szeptemberi tömeges madárhalált a hosszan tartó éhezés, azt pedig a klímaváltozás okozhatta.
Lengyelország miatt elhúzódott a vita.
Ehhez az is kellett, hogy Trump elveszítse az amerikai elnökválasztást.
Az ausztrál városban 25,4 fok volt a leghűvösebb pillanat az éjjel. Vasárnapra 40 fok fölötti hőmérsékletet és pusztító bozóttüzeket várnak.
Igaz, úgy, hogy ez a magyar válallást nem érintené.
Új-Zélandon sorra dőlnek meg a melegrekordok, most októberben két fokkal többet mértek a korábban átlagosnál.
Ezek elég fagyott vizet tartalmaznak ahhoz, hogy 1,3 méterrel emeljék a világ tengereinek szintjét.
A szokatlanul meleg óceánvíz lassítja a jégtakaró újraképződését.
Erre jutott egy nagyobb jelentés, környezetvédők szerint szigorúbb szabályozásra lenne szükség.
Ez nagyon felgyorsíthatja a klímaváltozást, a metán ugyanis a szén-dioxidnál sokkal potensebb üvegházgáz.
Megnéztük, hogyan küzdenek a Homokhátságon az elsivatagosdás ellen.
Azokban a régiókban a legdrámaibb a helyzet, amiket a legsúlyosabban érintettek 2016-2017-ben a rekordmagas hőmérséklet miatti tömeges korallfehéredések.
Egy most publikált kutatás szerint közel az a pont, ahonnan már nem lehetne megállítani a szavannásodást.
A globális felmelegedés egyik újabb, eddig nem ismert hatása.
Az ökológiai válság kezeléséhez a természettudományok mellett szükség lesz a régi, lokális tudások újrafelfedezésére is. Interjú Molnár Zsolttal, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetőjével.
A miniszterelnök abszurdnak nevezte a brüsszeli klímacélokat. A zöldszervezet kampányt indít azért, hogy minél többen írjanak neki levelet.
A világ második legmelegebb augusztusa is a 2020-as volt.
A koronavírus árnyékában a klímaváltozás messze nem kap akkora figyelmet, mint 2019-ben. Pedig a helyzet egyáltalán nem javult, csak elkezdtünk megszokni. Ez pedig az egyik legnagyobb veszély.
Ha így folytatódik, jégmentes lesz az Alaszka és Oroszország között található tenger.
A kibocsátás oroszlánrészéért a nyári szibériai hőhullám a felelős.
De azért persze túlfogyasztottuk őket.
Kutatók szerint ez a tengerszintek elképesztő jelentős emelkedéséhez vezetett.
Milejszeg határában egy kidőlő fa leszakította az ellátást biztosító vezetéket.
Ez lehet a valaha mért legmagasabb érték a Földön.
Évente 60 centimétert apad a vízszint, az évtizedek óta halászatból élő helyieknek lassan más foglalkozás után kell nézniük.
Csak 2015 és 2016 volt melegebb.
Egyedül Kínában lett több szénerőmű, mint amennyit lekapcsoltak. Ez jó hír a bolygónak, de a párizsi klímacélok elérésétől még így is messze vagyunk.
A legnagyobb pusztítást Somogy és Zala megyében végezte a vihar.
"Ez a pénz több, mint amennyit el tudok képzelni" - mondta a svéd aktivista.
Közben kiderült, hogy az ausztráliai erdőtüzek eleve veszélyeztetett fajokat pusztíthatnak ki.
Klímakutatók lemodellezték: üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül 80 ezer évente történne olyasmi, ami idén zajlik Szibériában. Az orosz forróságot pedig az egész világ megérzi.
A kutatók azt írják, 2000 és 2017 között olyan pályára került a metánkibocsátás (aminek több mint a fele emberi tevékenységből származik), hogy a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 fokos felmelegedéshez fog vezetni.
Idén szokatlanul meleg és száraz a nyár az Északi-sarkvidéken.
Alig kezdődtek meg az esőzések, már majdnem annyi az áldozat, mint tavaly ilyenkor.
Durván fogyatkoznak a Déli-szigeten lévő gleccserek.
Sorban érnek véget a koronavírus miatt elrendelt korlátozások.
Különösen magas volt a hőmérséklet Ázsia nagy területein, Afrika északi részén, Alaszkán, Dél- és Közép-Amerikában és Nyugat-Európa sok részén.
Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.
Brazília áll az erdőirtási listák élén.
A klímamodellek előre jelezték, hogy jönnek a nagyon kemény tűzszezonok.
Kutatók szerint a klímaváltozás miatt egy új ökoszisztéma születését láthatjuk éppen.
A Nature szerkesztői szerint a járványt követő gazdasági újraépítés egy jó lehetőséget teremtett erre.
Nyugat-Európában, Mexikóban, Afrika középső és északnyugati területein, illetve Nyugat-Ausztráliában jóval az átlag fölötti hőmérsékletet mértek.
A járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem tud egy ország egyedül megbirkózni, „a koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta António Guterres.
Az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68 jéghegyről csütörtökön szakadt le egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla.
Belgium után a második ország az EU-ban, ahol ezt sikerült elérni.
Ha nem sikerül gyorsan megállítani a károsanyag-kibocsátást, az összeomlások már a következő évtizedben elkezdődhetnek.
Egyszerre sok országban volt a megszokottnál jóval melegebb.
A koronavírus miatt.