Legalábbis az első mérés, vagyis 1880 óta.

Az idei nyár volt a valaha mért legforróbb a Föld északi féltekéjén.

Az ok: globális felmelegedés.

A mediterrán ökoszisztémát „úgy tervezték, hogy égjen”, nem az a gond, hogy néha vannak erdőtüzek, hanem hogy egyre többször vannak, emiatt pedig belekevertük magunkat egy ördögi körbe.

Az állam alkotmánya garantálja a tiszta és egészséges környezethez való jogot, és ezt kiterjeszti a fiatalokra is. Valahogy mégis minden esetben szembemegy az érdekeikkel.

Már a világ lakosságának negyede szenved vízhiányban, és ez egyre rosszabb lehet.

Az amerikai konzervatívok legbefolyásosabb thinktankja haditervet készített a reményeik szerint jövőre érkező republikánus elnöknek. A Project 25 nemcsak nagyobb hatalmat adna az amerikai elnök kezébe, de az összes érdemi környezetvédelmi intézkedést felszámolná.

Pedig a terület kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni harcban.

Az eddigi legmelegebb hónapban kb. 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1800-as évek végén véget ért iparosodás előtti korszakban.

A meteorológiai szolgálat szerint egy százalék esély volt egy ilyen áradásra.

António Guterres felszólította a politikusokat, hogy ne várjanak tovább, tegyék meg a szükséges lépéseket.

Két pilóta a mentés közben zuhant le.

Megdőlt a globális átlaghőmérséklet eddig rekordja, de az óceánok globális átlaghőmérséklete is rekordokat döntött, júliusban pedig rekordalacsony volt az Antarktiszon a jéggel borított terület.

Miközben Dél-Európa, az USA és Ázsia több országában is rendkívüli hőség tombol, kutatók arra figyelmeztetnek, hogy pont ezt jelezték előre a klímamodellek. Sürgősen kéne nagyot vágni a globális kibocsátásokon ahhoz, hogy talán máshogy nézzen ki a jövő.

Július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel.