MNB: A kormány 2024-es intézkedései lassítják az infláció csökkenését

Az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2 százalék lehet a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint, ami magasabb, mint a kormány aktuálisan érvényben levő 3,9 százalékos célja. A gazdaság az év második felében elkezd növekedni, de szélesebb körű GDP-növekedésre csak 2024-ben lehet számítani – a Portfolio beszámolója szerint ezt mondta a szeptemberi inflációs jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója.

Balatoni András szerint 2024-ben lesznek olyan tényezők (például adóintézkedések), amelyek lelassítják a dezinflációt, és csak 2025-ben tér vissza az infláció az MNB toleranciasávjába. Úgy látja, hogy a belső fogyasztás jelentősen támogatja a dezinflációt, az adóintézkedések viszont jelentősen lassítják, az MNB szerint ezek 0,8-1,1 százalékot adhatnak hozzá az inflációhoz.

Arról is beszélt, hogy idén 0,5 és -0,5 százalék között alakulhat a GDP. 2024-ben és 2025-ben pedig 3 és 4 százalék között lehet a növekedés.

Az MNB „erőteljes bérdinamikára” számít, arra, hogy idén átlagosan 15 százalék feletti lehet a béremelkedés mértéke, ami jövőre 10 százalék környékén lehet, 2025-re pedig 7,5 százalék.

A jelentés szerint a jegybank idén 5,2 százalékos hiányt vár a költségvetésben. „A kormányzati hiánycél 2024-re 2,9 százalékos és 2025-re 1,9 százalékos GDP-arányos deficittel számol. A GDP-arányos államadósság 2023 végére 70 százalék közelébe csökkenhet, majd az előrejelzési horizont végére 66 százalékra süllyed.” A jelenlegi hiánycél 3,9 százalék, amit épp felülvizsgálnak.

Balatoni a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy „az inflációra vonatkozóan a Monetáris Tanács továbbra is felfelé, a GDP-ben lefelé irányuló kockázatokat azonosított”.