Gulyás Gergely: A jognak még a Szovjetunióban nagyobb tisztelete volt, mint az Európai Bizottságban

„Önmagában, ahogy Brüsszel a joghoz viszonyul, ahhoz képest a Szovjetunió is nagyobb tisztelettel viszonyult a joghoz, noha azt a politika szolgálólányának tekintette. De ők legalább egyrészt ezt kimondták, másrészt pedig mégis csak ennél a jog tisztelete – bár a kommunisták gondolják, hogy minden relatív, mert ez valójában nem igaz –, de itt most mégis ebben az esetben ez relatív, mert még a Szovjetunióban is a jognak nagyobb tisztelete volt, mint ahogy az Bizottság az uniós közösségi jogot alkalmazza. És azért, mert ezt felügyelet nélkül teheti, és azt gondolják, hogy mindenféle következmény nélkül tehetik, ezért ezt Magyarország és Lengyelország kárára teszik mindig.” A fentieket Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter mondta a Bayer Show-ban, vagyis Bayer Zsolt HírTV-s műsorában, miután Bayer arról kérdezte, mikor érkeznek az EU-s források és mit gondol az Európai Bizottság pótkérdésekkel teli leveléről.

Gulyás előtte elmondta, hogy szerinte „valójában Magyarországon, komolyan senki azt, aki az igazságszolgáltatásban dolgozik, soha meg sem kérdőjelezte, hogy a bíróság ne lenne független, és amikor a bírák döntenek, akkor a jogszabályokon és a saját lelkiimseretükön kívül bármi másnak alá lennének rendelve”.

Bayer azt is megkérdezte, előfordulhat-e, hogy ezt „a nekünk járó pénzt” már rég odaadták Kijevnek, de erre Gulyás nem válaszolt.

A svédek NATO-csatlakozásáról szóló kérdésére Gulyás azt mondta, hogy szerinte a svédeknek „illene elnézést kérni”, mert szerinte „nem normális, hogy valaki, aki nem tagja egy klubnak, oda be akar lépni, de ahol a szabályzat szerint, az egyik klubtagot, akinek a belépést jóvá kell hagyni, azt alaptalanul és durván sértegeti”. Úgy gondolja, hogy mielőtt szavazna a parlament, meg kellene vizsgálni a kérdést, hogy „van-e ok, hogy a svédekkel egy klubban legyünk”.

Bayer ezután „az amerikai polip magyarországi csápjairól” kezdett beszélni, majd megkérdezte, „mi teszi indokolttá” a szuverenitási törvénycsomagot és „mi lesz a lényege”.

„Szerintem vannak olyan egyértelmű szabályok, amelyeket, bár eddig is ismertünk, és eddig is a magyar jogrendszr világosan rögzített, de nem fűzött hozzá kellően súlyos szankciókat. Tehát az, hogy politikai pártok, illetve választáson induló jelöltek és az őket jelölő szervezetek külföldről nem fogadhatnak el pénzt, ez magától értetődő (...), viszont elég erős szankció nem társult ehhez. Kulcsfontosságú, hogy miközben szavakban mindenki egyet ért azzal, hogy külföldről adott támogatások, azok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen senki nem gondolhatja, hogy csak úgy, emberbaráti szeretetből valaki milliárdokkal támogatná a magyar ellenzéket, hogy kormányra kerüljön.” Bayer végül azt is megkérdezte, hogy Ukrajna két éven belül az EU teljes jogú tagja lehet-e. Gulyás erre azt válaszolta, hogy nem tartja elképzelhetőnek, és egyhangú döntés kell ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődjenek.

Gulyás aztán úgy fogalmazott, inkább az „alapvető emberi igazságérzetre” hegyezné ki a kérdést, mert „vannak Ukrajnánál lényegesen fejlettebb, a csatlakozásra váró balkáni országok”, akik „régóta állnak az EU kapujában”.