Több mint három évnyi vita után az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagykövetei megállapodtak az új közös európai menekültügyi és migrációs politika utolsó eleméről, a válsághelyzetek elrendeléséről. Az új szabályok lehetővé teszik a frontországok számára a menedékkérelmek gyorsított elbírálását és az emberek gyors továbbítását Európa más országaiba. A cél, hogy megelőzzék a 2015-ös helyezetet,a mikor hirtelen 1 millió ember érkezett az EU-ba Szíriából és a Közel-Keletről, és egyes országok jóval többet fogadtak be, mint mások.
Az uniós tagállamok közötti megállapodáshoz minősített többségre volt szükség, Magyarország és Lengyelország ellene szavazott.Ez az álláspont képezi majd a tanács elnöksége és az Európai Parlament közötti tárgyalások alapját. Az új jogszabály létrehozza azt a keretet, aminek értelmében a migrációs válsághelyzetben lévő tagállamok szolidaritási hozzájárulást kérhetnek más uniós országoktól. Ez magában foglalja a menedékkérők más tagországokba való áttelepíthetőséget is, továbbá a szolidáris tagállamok átvehetik a menedékjogi elbírálások felelősségét más tagállamoktól, illetve pénzügyi hozzájárulással támogatnák a válsághelyzetben lévő országokat.
Meghatározzák azokat a szabályokat is, amikor a migrációt eszközként használják fel valamelyik tagállammal szemben, mint például 2021-ben a fehérorosz-lengyel határon. Az új törvényt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Fernando Grande-Marlaska Gómez spanyol belügyminiszter szerint ez akár fél éven belül is meglehet.
„E rendkívüli intézkedések és e szolidaritási támogatás a tanács engedélyéhez kötöttek, a szükségesség és az arányosság elvével összhangban, valamint a nem uniós állampolgárok és hontalanok alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett” - közölte az Európai Tanács.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy a teljes paktumot az Európai Parlament jövő évi jogalkotási ciklusának vége előtt jóvá kell hagyni. (Guardian/MTI)