Ismét napirenden volt a magyar kormány elleni eljárás Brüsszelben. A holland, a belga, a svéd és a görög kormány miniszterei Judith Sargentinivel is találkoztak a vita előtt.
Az októberi csúcs napirendjéről nem tudták levetetni a témát, de végleges döntés sem született a javaslatról. A magyar kormánynak az a baja az ötlettel, hogy nem akar csatlakozni az ügyészséghez. Az Európai Bizottság szerint viszont sokat segítene a terroristák lebuktatásán a javaslat.
Az lesz a brit kilépés vége, hogy fizetik a tagdíjat tovább, minden szabályt be kell tartaniuk, csak nem szavazhatnak soha többet semmiről.
Először volt szó a Sargentini-jelentéssel indult eljárásról az EU tanácsában. Csak a magyar kormány küldött két embert az ülésre. Ők együttműködést ígértek, és közölték, hogy az Orbán-kormány tiszteli az európai értékeket. Azt nem mondták, hogy másnap a kormányuk beperli az egész eljárást.
Amíg ő elutazott Salzburgba, addig koalíciós társai kiadtak egy nyilatkozatot. Boriszov szólt, hogy az otthoniak döntése nem érvényes.
Így sikerülhetett megakadályozniuk egy Brexittel kapcsolatos anyag publikálását.
Külön táborokat hoznak létre, ahol elbírálják a kérelmeiket.
Egy évig készítették elő a szöveget, de egy héttel az aláírás előtt a magyar kormány megfúrta az egészet. A németek, franciák, olaszok, hollandok és osztrákok is felháborodottan kérték számon, hogy Magyarország miért dolgozik az EU ellen. Szerintük ezzel Orbán támogatja az illegális migrációt.
Már az EU-csúcs kezdete előtt minden reformtervre jut legalább három makacs ellenálló a miniszterelnökök között.
Britek nélküli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, a 2019 utáni rendszerről. Orbán Viktor azért érvel majd, hogy ne változzon semmi. Többek között Angela Merkelt kell legyőznie a vitában.
Az EU-csúcson mindenki befeszült, még fél évig napirenden lehet tartani a kötelező kvóták elvét. Alig van esély arra, hogy tényleg legyen ilyen szabály, de jövőre is lehet még riogatni vele.
Az Európai Tanács elnökét díszdoktorrá avatták a Pécsi Tudományegyetem.
12 órás vitában szedték szét a V4-es szövetséget az EU tanácsában. A magyar kormány keményen küzdött, hogy a magyar sofőrök kevesebbet kereshessenek. A téma nem igazán fontos, de jól mutatja, hogyan romlik a magyar és a lengyel érdekek képviseletének színvonala.
A kancellárasszony szerint októberben elő kell venni Orbánt, mert itt az uniós jogállami alapjai vannak veszélyben.
Viszont Kósa Lajos a 444 kérdésére nem zárta ki, hogy ha a kötelezettségszegési eljárásban is elmeszelnek minket, akkor befogadjuk az 1294 menedékkérőt.
Tusk sürgős találkozót javasolt Andrzej Duda lengyel elnökkel – ahogy fogalmazott – a „hazájukban” kialakult politikai válság megvitatására, és figyelmeztetett: közös feladatuk megakadályozni, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Szerinte a varsói kormány által elfogadott igazságügyi törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek. (MTI)
Szerinte nem illő, hogy az új francia elnök azzal kezdte a barátkozást, hogy belerúgott a visegrádiakba.
Bonyolult és hosszú folyamat a hetes cikkely élesítése, most először próbálják ki. Két parlamenti és három tanácsi szavazás után vehetnek csak el jogokat a magyar kormánytól.
A francia elnök szerint nem baj, ha a britek érezni fogják, hogy rossz ötlet volt kilépni.
Európa elbukik, ha vezetői nem tisztelik az emberi jogokat és elvetik a politikai egységet, mondta Orbánéknak.
Ez sem fog jót tenni az EU és Lengyelország kapcsolatának.
Egész Európa együtt szavazott Donald Tuskra, csak a saját hazájának miniszterelnöke nem. Orbán most a többséggel tartott.
Az Európai Néppárt ugyanis kizárja Jacek Saryusz-Wolskit, ha indul az Európai Tanács elnöki tisztségéért.
A tanácskozást összehívő Tusk szerint még soha nem volt ekkora veszélyben az EU, mint most.
A lengyel nacionalisták nem támogatják, hogy lengyel elnöke legyen az EU-nak.
Arra mondjuk ő sem számított, hogy Orbán már Pozsonyban teljesen mást fog mondani, mint mindenki más.
Először tartanak EU-s csúcsot britek nélkül. Hadsereggel mutatnának erőt, de közben rengeteg vita van arról, hogyan nézzen ki a kisebb unió. A kötelező kvótát várhatóan elengedik.
Szeptember 13-án találkozik Orbán Viktorral az Európai Tanács elnöke. Néhány nappal később pedig jön az uniós országok vezetőinek informális csúcstalálkozója Pozsonyban. (Magyar Nemzet)
Elégedetlenségünk rekordnak számít.
A brüsszeli lap összeállítást közölt az EU-hoz rendelt nagykövetekről Azt írják, hogy Várhelyi Olivér az utolsók között szokta megtudni, hogy mire készül Orbán.
A kormánypárt és Kovács Zoltán kormányszóvivő vállt vállnak vetve vág vissza a kvóták miatt kiakadó ellenzéknek.
Az ellenzéki pártok szerint az ET-ülés zárónyilatkozatának aláírásával a miniszterelnök valójában behódolt az unió előtt és átvert kétmillió magyart.
A miniszterelnök, a kézcsókok koronázatlan királya kezet csókolt Beata Szydlo lengyel kormányfőnek az Európai Tanács ülésén Brüsszelben. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely / MTI)
Az Európai Tanács elnöke keményen nekiment Angela Merkel és az Európai Bizottság menekültpolitikájának, és az „emberek oldalára állt.”
Kemény hangvételű közös nyilatkozatot adtak ki az EU 28 országának vezetői.
Donald Tusk jövő hétre összehívta az EU állam- és kormányfőit, hátha máshogy látják a menekültkérdést, mint még a nyár elején.
„A helyzet robbanásveszélyes, és inkább órákon, mint napokon belül kell megoldani. Még több áldozatra, és talán erőszakra is számítani kell, ha Európa nem cselekszik azonnal. A csöndes diplomácia ebben a helyzetben nyilvánvalóan nem elegendő” – közölték.
"Küldünk határőröket, adunk pénzt, csak mondják már el, hogy mi van" - értetlenkedett a bizottság menekültügyi munkatársa, amikor a magyar helyzetről kérdeztük. Brüsszelben még mindig nem értik, hogy Budapesten miről döntöttek.
Elvették a szavazati jogukat, megsértődtek.
Jó másfél éve megy a vita, hogy kéne valami eszköz Brüsszel kezébe, amivel odacsaphat, ha egy tagállamban sérül a demokrácia. Éppen Magyarország miatt merült fel erre az igény. Kedden lezárult ez a vita. Orbánnak nincs mitől tartania.
De nem az Orbán-kormány miatt. Hanem mert új rendszer szerint szavaznak a Tanácsban. A nagy nyertes pedig Németország.
Nem most tűnt el a háttérben először.
Az EU hétfőn elfogadott Oroszország-ellenes szankciócsomagja holnap lép hatályba – közölte az Európai Tanács.
Ahogy az várható volt, benyújtotta a lemondását a lengyel miniszterelnök, akit az Európai Tanács elnökévé választottak. A kormányfő hivatali utódja valószínűleg Ewa Kopacz, a szejm elnöke, a kormánykoalíció jelöltje lesz. (MTI)
A lengyel miniszterelnök, az Európai Tanács új elnöke beszédében arról beszélt, hogy a „soha többé háborút” jelszó ma már egészen mást jelent.
Először kap exkommunista ország vezetője ilyen erős pozíciót. Ráadásul az, aki a leghatározottabban áll ki Oroszországgal szemben.
Az EU hétfőig adott időt a kelet-ukrajnai felkelőknek és az oroszoknak, hogy engedjék szabadon az EBESZ összes megfigyelőjét és engedjék nekik az orosz-ukrán határ ellenőrzését.
Nagy hír ez, bár még kevesen érzik csak a jelentőségét. (Most megpróbáljuk elmagyarázni.) Az EU-csúcs jóváhagyta a bankunió tervét. A magyar bankok közül az OTP-t érinti, de azt nagyon.
Az Európai Tanács elnöke túl sok Csillagok Háborúját nézett.
A másodikat! Az MTI kettőt is közölt!