Csütörtökön hatórás videókonferenciát tartottak a tagállamok vezetői a koronavírusról. Nagyon összevesztek az eurókötvényeken. Azt viszont jóváhagyták, hogy otthon mindenki annyit költsön, amennyit csak akar. Megegyeztek, hogy minden ország még több tesztet végez.
Ilyet se látott eddig még a világ.
A brüsszeli meghallgatáson azt is mondta, hogy a Handóval elégedetlen bírók a bizonyítékai, hogy nagyon erős a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon.
Szél Bernadett kérte ki a dokumentumokat, de a kormány szerint még előkerül újra a téma az EU-ban, ezért a júniusi magyar vétó még nem végleges vétó, és így a döntés nem is döntés még.
Ellenállás van a Néppártban Timmermans jelölésével szemben.
Angela Merkel szerint is nehéz döntés előtt a Tanács.
Az év elején még csak húsz ország ellenezte, hogy Európa 2050-re elérje a zéró kibocsájtást. Most már csak nyolc ellenzi.
Diplomáciai források szerint hamarosan következhet a magyar kormány meghallgatása az Európai Tanács előtt.
Az európaiak megértették, mit jelent ez a gyakorlatban.
Csak ez így önmagában kevés lesz, még Macronékkal is meg kell állapodniuk.
De csak az EP-választás után.
De azért április 10-én még tartanak egy válságtanácskozást az uniós kormányfők.
„Nagyon intenzív vitáink voltak az Európai Néppárton belül, és a múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, ami jelzi, hogy nem akarjuk követni a Magyarország választotta utat” – mondta az EPP frakcióvezetője.
Az európai vezetők viszont azt üzenték, hogy segítsen rajta a saját parlamentje. A csütörtöki brüsszeli csúcs egyik fő kérdése, hogy megúszhatják-e a britek a májusi EP-választást.
Ezt még az EP-nek és az uniós Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Az Európai Bizottságon kívül a német, a belga és az ír kormány képviselői is méltatlankodtak a Soros-Juncker plakátok miatt, a magyar jogállamiságról szóló vita újabb fordulójában.
A magyar kormány megvétózta az EU - Arab Liga találkozó megállapodását. A német kormány erre figyelmeztette Budapestet, hogy ez nagyon sok pénzbe fog kerülni neki a következő években.
Ismét napirenden volt a magyar kormány elleni eljárás Brüsszelben. A holland, a belga, a svéd és a görög kormány miniszterei Judith Sargentinivel is találkoztak a vita előtt.
Az októberi csúcs napirendjéről nem tudták levetetni a témát, de végleges döntés sem született a javaslatról. A magyar kormánynak az a baja az ötlettel, hogy nem akar csatlakozni az ügyészséghez. Az Európai Bizottság szerint viszont sokat segítene a terroristák lebuktatásán a javaslat.
Az lesz a brit kilépés vége, hogy fizetik a tagdíjat tovább, minden szabályt be kell tartaniuk, csak nem szavazhatnak soha többet semmiről.
Először volt szó a Sargentini-jelentéssel indult eljárásról az EU tanácsában. Csak a magyar kormány küldött két embert az ülésre. Ők együttműködést ígértek, és közölték, hogy az Orbán-kormány tiszteli az európai értékeket. Azt nem mondták, hogy másnap a kormányuk beperli az egész eljárást.
Amíg ő elutazott Salzburgba, addig koalíciós társai kiadtak egy nyilatkozatot. Boriszov szólt, hogy az otthoniak döntése nem érvényes.
Így sikerülhetett megakadályozniuk egy Brexittel kapcsolatos anyag publikálását.
Külön táborokat hoznak létre, ahol elbírálják a kérelmeiket.
Egy évig készítették elő a szöveget, de egy héttel az aláírás előtt a magyar kormány megfúrta az egészet. A németek, franciák, olaszok, hollandok és osztrákok is felháborodottan kérték számon, hogy Magyarország miért dolgozik az EU ellen. Szerintük ezzel Orbán támogatja az illegális migrációt.
Már az EU-csúcs kezdete előtt minden reformtervre jut legalább három makacs ellenálló a miniszterelnökök között.
Britek nélküli EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, a 2019 utáni rendszerről. Orbán Viktor azért érvel majd, hogy ne változzon semmi. Többek között Angela Merkelt kell legyőznie a vitában.
Az EU-csúcson mindenki befeszült, még fél évig napirenden lehet tartani a kötelező kvóták elvét. Alig van esély arra, hogy tényleg legyen ilyen szabály, de jövőre is lehet még riogatni vele.
Az Európai Tanács elnökét díszdoktorrá avatták a Pécsi Tudományegyetem.
12 órás vitában szedték szét a V4-es szövetséget az EU tanácsában. A magyar kormány keményen küzdött, hogy a magyar sofőrök kevesebbet kereshessenek. A téma nem igazán fontos, de jól mutatja, hogyan romlik a magyar és a lengyel érdekek képviseletének színvonala.
A kancellárasszony szerint októberben elő kell venni Orbánt, mert itt az uniós jogállami alapjai vannak veszélyben.
Viszont Kósa Lajos a 444 kérdésére nem zárta ki, hogy ha a kötelezettségszegési eljárásban is elmeszelnek minket, akkor befogadjuk az 1294 menedékkérőt.
Tusk sürgős találkozót javasolt Andrzej Duda lengyel elnökkel – ahogy fogalmazott – a „hazájukban” kialakult politikai válság megvitatására, és figyelmeztetett: közös feladatuk megakadályozni, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Szerinte a varsói kormány által elfogadott igazságügyi törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek. (MTI)
Szerinte nem illő, hogy az új francia elnök azzal kezdte a barátkozást, hogy belerúgott a visegrádiakba.
Bonyolult és hosszú folyamat a hetes cikkely élesítése, most először próbálják ki. Két parlamenti és három tanácsi szavazás után vehetnek csak el jogokat a magyar kormánytól.
A francia elnök szerint nem baj, ha a britek érezni fogják, hogy rossz ötlet volt kilépni.
Európa elbukik, ha vezetői nem tisztelik az emberi jogokat és elvetik a politikai egységet, mondta Orbánéknak.
Ez sem fog jót tenni az EU és Lengyelország kapcsolatának.
Egész Európa együtt szavazott Donald Tuskra, csak a saját hazájának miniszterelnöke nem. Orbán most a többséggel tartott.
Az Európai Néppárt ugyanis kizárja Jacek Saryusz-Wolskit, ha indul az Európai Tanács elnöki tisztségéért.
A tanácskozást összehívő Tusk szerint még soha nem volt ekkora veszélyben az EU, mint most.
A lengyel nacionalisták nem támogatják, hogy lengyel elnöke legyen az EU-nak.
Arra mondjuk ő sem számított, hogy Orbán már Pozsonyban teljesen mást fog mondani, mint mindenki más.
Először tartanak EU-s csúcsot britek nélkül. Hadsereggel mutatnának erőt, de közben rengeteg vita van arról, hogyan nézzen ki a kisebb unió. A kötelező kvótát várhatóan elengedik.
Szeptember 13-án találkozik Orbán Viktorral az Európai Tanács elnöke. Néhány nappal később pedig jön az uniós országok vezetőinek informális csúcstalálkozója Pozsonyban. (Magyar Nemzet)
Elégedetlenségünk rekordnak számít.
A brüsszeli lap összeállítást közölt az EU-hoz rendelt nagykövetekről Azt írják, hogy Várhelyi Olivér az utolsók között szokta megtudni, hogy mire készül Orbán.
A kormánypárt és Kovács Zoltán kormányszóvivő vállt vállnak vetve vág vissza a kvóták miatt kiakadó ellenzéknek.
Az ellenzéki pártok szerint az ET-ülés zárónyilatkozatának aláírásával a miniszterelnök valójában behódolt az unió előtt és átvert kétmillió magyart.
A miniszterelnök, a kézcsókok koronázatlan királya kezet csókolt Beata Szydlo lengyel kormányfőnek az Európai Tanács ülésén Brüsszelben. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely / MTI)