Szeptemberben 12,2 százalék volt az infláció, az élelmiszerek 15,2 százalékkal drágultak
Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek – közölte kedden a KSH. Az élelmiszerek árának emelkedése továbbra is meghaladta az átlagos infláció mértékét, 15,2 százalékos volt.
Szeptemberben a havi infláció 0,4 százalék volt – tehát ennyivel haladták meg az árak az augusztusit –, de ezen belül az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal csökkent.
A nyugdíjas infláció hosszú idő után először elmaradt az inflációs átlagtól: 11,6 százalékos volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az áremelkedések átlagos mértékénél. Ez összefügg az energiaárak csökkenésével: a háztartási energia a KSH adatai szerint 14,6 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban (ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni). Az üzemanyagok ára viszont 35,4 százalékkal nőtt.
A fogyasztói árak emelkedése a várakozásnak megfelelően jelentősen lelassult, de borítékolható, hogy még ez a szeptemberi érték is a legrosszabb lesz Európában. A fogyasztói árak lassuló emelkedése nem kizárólag magyar jelenség: az euróövezetben például az előzetes adatok szerint szeptemberre 4,3 százalékra csökkent az augusztusban még 5,2 százalékos infláció.
Az infláció lassulásának vannak egyrészt külső gazdasági okai – például az energiahordozók árának csökkenése vagy a reáljövedelmek tartós csökkenése –, de fontos az úgynevezett bázishatás is: tavaly szeptemberben már 20,1 százalék volt az infláció. Ez egyébként azt is jelenti, hogy idén szeptemberben az árak már 34,75 százalékkal voltak magasabbak, mint két évvel korábban. Ami nemcsak önmagában magas érték, hanem azt is jelzi, hogy a lassulás nem elég dinamikus: ez az érték április óta a legmagasabb.
A bázishatást emelte ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is az inflációt kommentálva. „Az ősz kezdetével az infláció csökkenése magasabb fokozatba kapcsolt, ennek lehettünk tanúi a szeptemberi inflációs adat megjelenésével. A tavalyi rezsiemelkedés hatásának kiesése és egyéb hatások miatt 4,1 százalékpontos csökkenését vártuk a fogyasztói árindexben szeptemberre. A mutató ennek lényegében megfelelően 4,2 százalékkal 12,2 százalékra esett.” A szakértő szerint az év hátralévő hónapjaiban az infláció szintje ennek majdnem a felére csökken, 7 százalék környékén zárva az évet.
Hozzátette: „A monetáris politikai döntéshozók ugyanakkor nem dőlhetnek hátra: az infláció ekkora mértékű csökkenését leginkább a bázishatások okozzák, ezek kifutása után jóval nehezebb lesz a további mérséklődés, mint azt a jövő év decemberi 4,5 százalékos várakozásunk is mutatja.” Az is nehezíti a dolgot, hogy a kormányzati gazdaságpolitika a jelek szerint "jövőre ismét a növekedésre kíván koncentrálni, ami ellenszelet jelenthet az infláció elleni harcban."