Elsöprő többséggel utasította el Ausztrália az őslakosok alkotmányos elismerését

Elutasították az ausztrálok azt a javaslatot, ami az őslakosok elismerését célozta az ország alkotmányában egy olyan testület létrehozásával, ami tanácsot adna a parlamentnek az őslakosokkal kapcsolatos ügyekben - írja a Guardian. A vereséget az őslakosok vezetői csapásként értékelték a modern Ausztráliában a megbékélésért és az elismerésért folytatott kemény küzdelemre, mivel az első nemzet, vagyis az őslakosok továbbra is hátrányos megkülönböztetéstől, rosszabb egészségügyi és gazdasági kimenetektől szenvednek.

Több mint 17 millió ausztrál jelentkezett a szavazásra, és sok külföldi látogatott el a világ nagykövetségeire a szombati szavazást megelőző hetekben. Anthony Albanese miniszterelnök a népszavazás után arra szólította fel az ausztrálokat, hogy forduljanak „megértéssel” egymás felé. „A nézeteltérésnek ez a pillanata nem határoz meg minket, és nem is fog megosztani minket” - mondta.

„Nem vagyunk igen szavazók vagy nem szavazók. Mindannyian ausztrálok vagyunk. És ausztrálokként együtt kell túljutnunk ezen a vitán, anélkül, hogy elfelejtenénk, miért is volt ez a vita” - tette hozzá.

A szavazásra 235 évvel a brit betelepülés után került sor, 61 évvel azután, hogy az ausztrál őslakosok választójogot kaptak, és 15 évvel azóta, hogy a miniszterelnök bocsánatot kért az évtizedekig tartó kormányzati politika által okozott károkért, beleértve a gyermekek őslakos családokból való erőszakos kiemelését. Emellett ez a népszavazás volt az egyik legfontosabb ígérete a Munkáspártnak a 2022-es szövetségi választásokon, amikor a konzervatívok többéves kormányzása után ismét hatalomra került.

Bár a parlamenti képviselet támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint 2023 első hónapjaiban erős volt, később ez a tendencia lassú és folyamatos csökkenésnek indult. A szavazást megelőző héten pedig az országos támogatottság már csak 40% körül mozgott, ráadásul a kampányt beárnyékolta a közel-keleti háború kitörése a döntő utolsó napokban.

A tanácsadó testület koncepcióját, ami Ausztrália mind a hat államának és két területének őslakos képviselőiből állt volna, akiket a helyi őslakos választók választottak volna meg, az aborigin és Torres-szoros-szigeteki vezetők dolgozták ki és támogatták 2017-ben. Az őslakos szavazók többsége pedig támogatta a javaslatot.

A tervek szerint a testület nem kötelező érvényű tanácsokkal látta volna el az ausztrál kormányt olyan kérdésekben, amik a lakosság mintegy 4%-át kitevő őslakosokkal kapcsolatos kérdésekben merülnek fel. Azonban a javaslatot több kritika is érte többek között az is, hogy nincs szükség ilyen képviseleti testületre, mert ezzel csak faji kérdéseket vezetnének be az alkotmányba, ami megosztaná a nemzetet.

Az ausztrál őslakosok várható élettartamában nyolc év különbség van a nem őslakos ausztrálokhoz képest, az öngyilkossági arány kétszerese az országos átlagnak, és viszonylag rosszabbak az egészségügyi, oktatási és csecsemőhalandósági eredmények. Bár egy ilyen tanácsadó testületet jogszabály útján is létre lehetett volna hozni, a javaslat célja az volt, hogy az alkotmányban rögzítsék létezését, hogy a jövőbeli kormányok ne tudják eltávolítani.

Később a vita mindkét oldalának őslakos szószólói arról számoltak be, hogy rasszista gyalázkodások hullámát kapták, és az ausztrál média prominens őslakos személyiségei is panaszkodtak a vita mérgező jellegére.