Mol-vezér: A bolgár gáztranzitdíj 30%-os drágulást eredményez, ha bevezetik

Az, hogy Bulgária egy 10,2 eurós, „számunkra még jelenleg nem nagyon érthető felárat vetett ki az orosz tranzit földgázra a múlt héten, gyakorlatilag egy 30 százalékos emelést jelent, hogyha bevezetik és életbe léptetik. Ezt próbáljuk még most is értelmezni” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Fórumon kedd délelőtt tartott előadásában.

A magyar energetikai multi vezére az előadásában ezután már nem érintette ezt a múlt hétvégi, nagyon súlyosnak tűnő döntést, amely a Portfolio.hu néhány nappal ezelőtti elemzése szerint akár az orosz gázszállítások leállításához is vezethet. Arról viszont beszélt, hogy Európa, az Európai Unió egyébként is súlyos versenyképességi problémákkal küszködik, folyamatosan leszakad az Egyesült Államok és Kína mögött.

Szerinte az utóbbi időben rengeteg rossz gazdaságpolitikai döntés született Európában uniós szinten is, az országok szintjén is. „Az első, amit mindenképpen ki kell emelnünk, az a szankció. Engem ilyenkor mindig ér az a vád, hogy úristen, a Hernádi oroszbarát, meg az oroszok mellett elkezd beszélni, de eszem ágában nincsen” – mondta. Értetlenkedett viszont azon, hogy

„mégis miért van az, hogy ilyen mértékben a morális szempontok megelőzték az üzleti racionalitás kérdését”.

Szerinte ezeket a kérdéseket „kell ugyan morális szempontból vizsgálni”, de nehezményezte, hogy nem készültek olyan tanulmányok, „amik ennek a versenyképességre gyakorolt hatását is vizsgálták volna”.

Szerinte most az történik, hogy Európa orosz olajat és olajtermékeket nem vásárol, hanem azokat a Távol-Keletről szerzi be – elméletben. A gyakorlatban viszont ez azt jelenti, hogy a távol-keleti országok által beszerzett és finomított orosz olajat vásárolják meg a versenyképességet sokkal inkább rontó és a szállítmányozások miatt sokkal nagyobb zöld lábnyomot okozó módon. Szerinte „aki azt gondolja, hogy az orosz kőolajtól meg lehet szabadulni, az nincs tisztában a tényekkel”, és a szankciók valójában csak új függőségeket hoznak létre.

Hernádi kárhoztatta a globális minimumadót is – amit „enyhe fenyegetettség után Magyarország is megszavazott” –, mondván: azt januártól Európa bevezeti, de az Egyesült Államok és Kína nem. Az európai zöldítési politikát szintén kritizálta az amerikaival szembeállítva, és beszélt arról is: nincs olyan energiahordozó, amiben kevesebbet fogyasztanánk, mint valaha; semmilyen energiahordózót nem sikerült még kiváltanunk egy újonnan behozottal, azokkal csak a megnövekedett igényeket lehetett kielégíteni. „2040-re kb, 40 százalékkal több lesz a globális energiafogyasztás a Földön (...) nem is tudjuk, milyen technológiát fogunk tudni alkalmazni”.

Az európai ország különadóztatási politikáját is kritizálta, mondván: a Mol tavaly és idén „körülbelül 3,4 milliárd dollár extra elvonást” fog befizetni a költségvetésbe. Szerinte „kicsit kevesebb kormányzati beavatkozás és a döntések előtt kicsit több racionalitás kellene”, különben Ázsia lesz a világ gyártási központja, az Egyesült Államok az innovációs központ és az Európát elhagyó iparvállalatok otthona, míg Európa marad egy múzeum: „sok turistát tudunk ellátni, de ipari növekedés nélkül nem tudunk biztosítani tartós jólétet”.