Szokatlan időpontra, szerdán kora estére hirdettek kormányinfót, azon ráadásul a szokásos páros, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mellett Csák János kulturális és innovációs miniszter is részt vesz. Mivel Csákhoz tartoznak a családtámogatások, az előzetes várakozások arról szóltak, hogy bejelenthetik a nagyvárosi lakásvásárlásokat segítő, CSOK Plusznak nevezett, bár az előző CSOK-hoz képest visszalépést jelentő támogatási programot (részben ez a várakozás több mint 3 százalékkal emelte az OTP árfolyamát a tőzsdén).
A várakozások be is jöttek. „A kormány áttekintette, hogy az otthonteremtési támogatást hogyan tudja a lakáspiaci viszonyokhoz, a növekedett árakhoz és a magasabb piaci hitelkamatokhoz igazítani, hogy minden kívánt gyerek mielőbb megszülethessen Magyarországon” – mondta Csák miniszter.
A miniszter bejelentette: az 5000 fő fölötti településeken CSOK+ néven új kamattámogatott hiteleket vezetnek be.Ennek főbb jellemzői:
A miniszter egy kérdésre azt mondta, november közepére lesznek készen a részletszabályok. Az új CSOK-ot január elsején vezetik be, „hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni”. Arról is beszélt, hogy mióta 2015-ben bevezették a CSOK-ot, azt 233 ezer család vette igénybe, 754 milliárd forint ment el erre.
Annak nincs felső határa a költségvetésben, hogy mennyit szán erre az állam. Több részletet, különleges élethelyzetet firtató kérdésnél viszont azt mondták, hogy erről majd a később megjelenő részletszabályok rendelkeznek majd.
Arra a kérdésre, hogy mekkora árfelhajtó hatással számolnak, Csák János azt mondta: nem számolnak árfelhajtó hatással. „A 80 milliós ár realista szám”, a miniszter „mint közgazdász” nem hiszi, hogy „ez felhajtja az árakat”.
A CSOK-on túl Csák János beszélt arról is, hogy a kormány a szerdai ülésén jóváhagyta a Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat-kutató Intézet kutatásainak újabb finanszírozását. Miután 2019 és 2023 között 20 milliárd forintos költségvetési támogatása volt ennek az intézetnek, a kormány most a 2023-2030 közötti időszakra 75 milliárd forintot szavazott meg erre.
Gulyás Gergely a gázai-izraeli háborúról is beszélt a kormányinfón. Elmondta, hogy továbbra is 15 magyar állampolgár van Gázában, továbbra sem sikerült kimenekíteni őket, de velük napi kapcsolatban vannak.
Josep Borrell szavaira, miszerint nem muszáj az EU-tagjának lenni, Gulyás úgy reagált: uniós külügyi főképviselőnek lenni sem muszáj, ez az állapot sokáig már nem tart, ki fogjuk bírni ezt a félévet.
A héten uniós csúcs lesz, ezen Magyarország nem támogatja a brüsszeli költségvetési módosítócsomagot a „migránspaktum” miatt, az ugyanis nem összeegyeztethető a magyar kormány érdekeivel. Azt sem támogatják, hogy az EU négy évre adjon Ukrajnának támogatást, mert az nem szolgálja a békét, mondta Gulyás, aki szerint így a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón nem fog kompromisszum születni.
Az, hogy Bulgária emeli az orosz energiahordozó-szállítás tranzitdíját,
elfogadhatatlan és barátságtalan lépés, valójában egy büntetőadó, ami ellentétes az uniós joggal, mondta Gulyás.
A gázárakról a miniszter azt mondta egy újságírói kérdésre: megnézik, december 31-e után marad-e, vagy változhat-e a gázár. Azt elismerte, hogy most
drágább a lakossági gáz rezsicsökkentett ár fölötti része, mint amennyi a gáz világpiaci ára.A svéd NATO-csatlakozásról megismételte azt a korábbi kormányzati állítást, miszerint a törökök még csak most érnek utol minket azzal, hogy az ankarai parlament a napirendjére vette a csatlakozás megszavazását (valójában viszont a török parlament elnöke csütörtökön már át is küldte a törvényhozás külügyi bizottságának az erről szóló előterjesztést, amely jóváhagyása után dönthet erről a parlament).
Legalábbis erre utal az a válasza, hogy amikor megkérdezték, mi a véleménye róla, azt mondta: képeket látott a Putyin-Orbán-találkozóról, a videót nem tudja kommentálni. Később azt is mondta, hogy gyermetegnek tartja, nem tudja komolyan venni azt az egész felvetést, miszerint látványosan megalázta Orbánt a Kreml által közzétett videó.
Arra a kérdésre, hogy miért volt feszült Orbán Viktor, azt mondta: „Mindannyian feszültek vagyunk, jobban szeretnénk, ha béke lenne”, de egyébként sem tudja, hogy Orbán Viktor feszült volt-e vagy sem, „innen ezt nehéz megállapítani”. Gulyás megjegyezte: Putyin elnökkel, igaz, a háború előtt, többször találkozott Orbán, ilyen értelemben sem tartom kiemelkedő eseménynek, ami történt.”
Arra az újságírói kérdésre, hogy ki kezdeményezte az Orbán-Putyin találkozót, Gulyás Gergely azt mondta: „Nem tudom. Feltételezem, hogy a nemzetközi találkozón aki jelen volt, majdnem mindenki mindenkivel találkozott”. Majd arra a felvetésre, hogy nem mindenki találkozott külön az orosz elnökkel, ráadásul Orbán Viktor ment oda, ahol Vlagyimir Putyin megszállt, ezt válaszolta: „ennek nagy jelentősége nincs”.