2019 márciusán közel 21 milliárd forintot különített el a kormány a magyar részvételre a 2020/2021 telére tervezett – majd a világjárvány miatt egy évvel elhalasztott – dubaji világkiállításon.
A kormány szerint a 6 hónapos rendezvény különösen fontos, turisztikai, gazdasági és diplomáciai szempontból is rendkívüli lehetőség. A pénzt nemcsak a szervezésre létrehozott külön cég, az Expo 2020 Nonprofit Kft. költötte el, de a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal is ezt a forrást használta.
A legdrágább a Makovecz-stílusban készült, faszerkezetes, Aqua Roots of Hungary nevű pavilon volt, amire a világkiállítás után már nincs szükség, így azt lebontották. A közbeszerzés része volt a bontás is, az csak az Expo 2020 Nkft. beszámolójából derült ki, pontosan mennyit költöttek rá: az ezüstérmet nyert pavilon bontása több mint 676 millió forint volt.
Turizmus szakmai tanácsadásra az érintett két évben (2021 és 2022) összesen 943,3 millió forintot költöttek el, üzemeltetési szolgáltatásra 1,5 milliárdot, a külföldi rendezvény költségeként pedig 657 milliót – írja az Mfor.
2021-ben összesen 106,76 millió, 2022-ben pedig 330 millió forint folyt be a cég kasszájába. Egyéb bevételként 2021-ben 17,3 milliárdot, 2022-ben pedig 2,7 milliárd forintot könyveltek el.
2022-ben az Expo 2020 Nkft. az előző évi 57 ezer forintos nyeresége után 91,7 millió forintos veszteséggel zárt. Másfél évvel a világkiállítás után a tulajdonos, vagyis a magyar állam végelszámolással megszüntette a céget.
A cég idei beszámolója szerint 5 millió forintért eladták a látványtervek felhasználási jogait és emellé kaptak még 22,6 millió forint támogatást az államtól. Ebből fedezték például a megmaradt egy fő foglalkoztatási költségeit és többek között még közel 10 millió forintot költöttek el szakértői és tanácsadói díjakra.
A 2015-ös milánói világkiállításra épített karcagi sámándob költségei 4 milliárd forintnál járnak. (Mfor)