Százmilliárdokat tartanak kriptóban a magyarok, de a digitális javak öröklése még mindig bizonytalan

„Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is” - írja közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Arra hívják fel a figyelmet, hogy mennyire kérdéses, hogy a nem megszokott, nem kézzelfogható vagyonelemekhez hogyan is férhetnek hozzá az örökösök a megfelelő jogszabályok hiányában.

Szerintük ha nincs szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, nem tudni, hogy örökíthető-e, akkor sok múlik a jogosulton, hogy még életében hogyan rendezi vagyona sorsát. „A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni” - írja a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumról hírt adó közlemény. Az előadók szerint a jognak utol kéne érnie a digitális eszközöket. Ha nem teszi, „akkor például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és ellenértékét társadalom javára fordítani” - idézik Menyhárd Attilát, az ELTE tanárát.

A MOKK szerint egyre gyakrabban jelennek meg a hagyatéki eljárásokban a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, melyek egyébként vagyoni értékkel rendelkeznek, hiszen pénzt termelnek. A közlemény szerint világszerte több mint négyszázmillióan tartanak kriptoeszközöket, összesen mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben.

Magyarországon csak kriptoösszegekben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak már 2021-ben.További hasonló vagyonelemeket is említenek, mint az NFT-k, a videójáték-profilok, az olyan felhőben tárolt anyagokat, mint egy regény vagy egy tudományos dolgozat vagy sokat érő képet és hasonlók.

Azt írják, szabályozás híján a jogosultnak kell elrendeznie szerződésekkel és végrendeletekkel. Nemzetközi szinten találni már olyan bírósági ítéletet, amely kimondja, hogy „az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek”.