• Évente számos jó magyar dokumentumfilm születik, van is rá nézőközönség, csak a támogatások szűkösek – holott egy dokumentumfilmnek is lehet akkora gyártási költsége, mint egy játékfilmnek.
• A 2010-es években sorra szűntek meg a korábbi támogatási formák, mostanra már csak a Nemzeti Filmintézet maradt és a nemzetközi pályázatok, ahol viszont nagy a verseny.
• A filmek nagy része viszont alig elérhető, miután lefutotta a fesztivál köröket és levetítették a mozikban vagy tévében.
• Éppen ezért indítottuk a Jeti Mozit, a 444 dokumentumfilmes aloldalát, ahol magyar, több esetben díjnyertes dokumentumfilmeket mutatunk be. A projekt a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) együttműködésével jött létre.
• A magyar dokumentumfilm helyzetéről és támogatottságáról a MADOKE elnökével, Ugrin Juliannával beszélgettünk.

Mennyire erősek a magyarok a dokumentumfilmekben?

Az az igazság, hogy a körülmények ellenére erősek vagyunk. Évente mindig jön egy-két olyan film, ami nemzetközileg is nagyot fut, de azért mondom, hogy a körülmények ellenére, mert a legtöbb film az töredékéből jön létre, mint amennyibe valójában kerülne. A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete keményen dolgozik azon, hogy legyen megfelelőbb költségvetése a dokumentumfilmeknek, és hogy a nemzetközi támogatási struktúra megvalósuljon itthon is.

Itthon kevés film kap támogatást?

Igen, például mozis támogatásban nagyon kevés dokumentumfilm részesül, amire lehet azt mondani, hogy azért, mert egy dokumentumfilmnek sokkal kisebb a nézettsége, mint egy játékfilmnek, de szerintem ezt nem szabad így összemérni, mert két teljesen más műfajról van szó. Ugyanakkor ezeknek a filmeknek egy része, amik nemzetközi nagy fesztiválokra eljutnak, egészestések, több év komoly munka eredményei. Ezeknek megvan a közönsége, csak el kell érni őket.

Mondtad, hogy nagyon kicsi része egy film költségvetésének az, ami támogatásból összejön. Min múlik, hogy el tud-e készülni egy magyar dokumentumfilm?

Azt gondolom, hogy kell hozzá egy jó produceri munka és törekedni kell arra, hogy több lábon álljon meg a film finanszírozása. Itthon egyablakos rendszer van, a Nemzeti Filmintézetnél lehet pályázni, vagy tévés vagy mozis támogatásért. Jelenleg leginkább a tévés alapból lehet támogatást szerezni a dokumentumfilmekre, de számos nemzetközi pályázat is létezik. Az egyik legjelentősebb a Kreatív Európa MEDIA Program, ahol 30 ezer eurót lehet nyerni egy film fejlesztésére, ami egy nagyon jó összeg ahhoz képest, amennyit itthon lehet kapni. Persze a nemzetközi pályázatokban az a nehéz, hogy olyankor az egész világgal versenyzel a támogatásért.

Nincs is más itthon, csak a filmintézet?

Volt a HBO Original, akik eleinte évente három, majd később egy magyar dokumentumfilmet támogattak, de ők most már kivonultak. Továbbra is lehet pályázni hozzájuk, de már csak nemzetközi szinten, ahol szintén más országok filmeseivel versenyzel. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) filmes támogatása, valamint a Történelmi Filmalapítvány is megszűnt. Külföldön minden országban azért van két-három lehetőség, ahova lehet pályázni. Ami itthon még nagyon hiányzik az a tévécsatornák támogatása. Nyugat-Európában a tévétársaságok beszállnak a gyártásba, adnak pénzt és aztán le is vetítik a filmet. Itthon ahhoz, hogy megkapd a Filmintézettől a tévés támogatást, kell, hogy legyen valamelyik csatornától egy szándéknyilatkozat arról, hogy levetítik. Ők viszont anyagilag nem járulnak hozzá a film elkészüléséhez, sőt lehet, hogy a végén le sem vetítik, mert mondjuk hosszabb lett a film vagy más problémájuk van vele. Ha pedig egy tévécsatorna mégis lead egy dokumentumfilmet, azt gyakran késő éjszaka teszi, amikor senki nem látja. De egyébként a Nemzeti Filmintézet és a MADOKE között elindult most már egy párbeszéd, és ők is látják, hogy nemzetközi szinten a támogatási rendszer másképp néz ki.

A Nemzeti Filmintézet támogatásainál mennyire meghatározó a politika? Játékfilmeknél rendszeresen hallani, hogy a filmintézet nem ad támogatást, ha olyan a téma vagy a rendező politikai irányultsága. A dokumentumfilmeknél ez ennél is kiélezettebb?

Vannak témák, amiket jobban kedvel a Filmintézet és vannak, amiket kevésbé. Volt, hogy úgy jelentkeztem a filmmel, hogy azt gondoltam, a témája rendben van, és mégsem kapott támogatást. De olyan filmem is volt, amivel úgy jelentkeztem, hogy erre úgysem kapunk, aztán mégis támogatásban részesült. Ez azért is nehéz, mert valahol beindul az emberben egyfajta öncenzúra, ami szerintem a legveszélyesebb. Állandóan próbálom magam felülírni, hogy ne essek ebbe a gödörbe.

Mik azok a témák, amik kevésbé szerencsések ebből a szempontból?

Ezek a dokumentumfilmek gyakran szólnak akadályokról, anyagi vagy más nehézségekről, nem az élet legnaposabb oldalát mutatják be. Azt gondolom, hogy itt nem is a Filmintézet a ludas, hanem sokkal régebbre nyúlik vissza, hogy folyton csak a pozitívat kell mutatni, a nehézségeket, nehéz emberi sorsokat pedig elhallgatni. Pedig ezek a filmek valahol mindig keresik a megoldást, nagy ívet járnak be, ezek tudnak reményt adni. Szerintem ezeknek a filmeknek nagyobb teret kellene biztosítani, mint amennyire most támogatják.

Min múlik, hogy egy dokumentumfilm el tudja-e érni a közönségét?

A marketing nagyon fontos, ami még itthon nagyon gyerekcipőben jár. Már a játékfilmeknél is, miközben készül a film, el kell indulnia valamiféle marketingnek, de a dokumentumfilmeknél ez kifejezett igaz. A gyártás közben meg kell próbálni bevonni a közönséget, szervezeteket, akiknek fontos az adott téma. Ebben azt gondolom, hogy a magyar filmeseknek nagyon sokat kell még tanulniuk.

Akkor, ha jól értem, egy dokumentumfilm rendezőnek nem elég jól rendeznie vagy vágnia, a marketing is az ő vállát nyomja.

Azért nyomja általában a filmkészítőknek a vállát, rendezőnek és producernek, mert nincs rá keret, hogy külön csapat legyen, aki csak a marketinggel foglalkozik. Ez az egyik, a másik viszont az, hogy általában a filmkészítőknek valamifajta küldetése az, hogy ez a film létrejöjjön. Akár éveken át követnek valakit, mert fontosnak tartják, hogy az a történet el legyen mesélve. Ezért a leghitelesebb mégiscsak a filmkészítő, aki be tud vonni ebbe külső elemeket. A crowdfounding (közösségi finanszírozás) kampányok nagyon hatékonyak, mert ezeknek nem csak a pénzszerzés a lényege, persze az is, de ezeknek köszönhetően már eljut a film a közönséghez. De igen, a dokumentumfilmezés arról szól, hogy kicsit mindenhez értesz. Ha nincs pénz mondjuk gyártásvezetőre, akkor azt is neked kell csinálnod.

Én azt érzékelem, hogy a nézők részéről egyre nagyobb az igény és érdeklődés a dokumentumfilmek irányába.

Igen, ez így van, de ehhez szerintem hozzátartozik az is, hogy felnőtt egy újabb dokumentumfilmes generáció. Az idősebb generációban is van egy-két kiemelkedő alkotó, és az ő filmjeikre is volt érdeklődés és volt közönség, de most azért azt ki lehet mondani, hogy megszületett egy szélesebb palettájú új generáció. Nagyon sok olyan dokumentumfilmes alkotó van, akik értik ezt a világot, ezt a közeget és nagyon értékes alkotásokat hoznak létre. Tehát a közönség is gyakrabban jut hozzá ilyenfajta tartalmakhoz. Rengeteg filmklub van már, ahol vetítik a filmjeiket, de a Verzió Filmfesztivál meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál is nagyban hozzájárult ehhez.

A közönséget milyen témák érdeklik leginkább?

A közönséget azt gondolom, hogy mindig a jó film érdekli. Támogatói oldalról van nagyobb differenciálás, például számos nemzetközi alap esetében a női témák vagy női alkotók irányába. Ezen túl pedig az aktualitás az, ami számít. Hiába van egy nagyon izgalmas film akár egy ismert emberről, hogyha azt szembeállítják egy aktuálpolitikai dokumentumfilmmel, akkor az fog támogatást kapni, mert az aktuális, az mindig nagyon izgalmas. Arra is figyelni kell, hogy ne szülessen ugyanabban a témában tíz film. Ez például az ukrán háború kapcsán volt nagy kérdés, mert bejött nagyon sok film a témában, de a filmkészítőknek rá kellett jönnie, hogy a háború egy idő után csak kontextus lehet, de azon belül differenciálódnia kell a témáknak.

Nektek mint MADOKE-nak mi a célotok?

A MADOKE 2020 óta létezik, és előtte egy-két évvel leült ez az újabb generáció gondolkodni arról, hogy hogyan lehetne ezeket a filmeket eljuttatni a közönséghez. Tehát egyrészt ez az, ami életre hívta, másrészt pedig az, hogy korábban egyesével próbáltunk lobbizni a döntéshozóknál, hogy megértessük, egy dokumentumfilm költségvetése nem 20 forint, hanem komoly anyagi támogatásra van szükség, akárcsak egy játékfilm esetében. Lehet, hogy kisebb stáb dolgozik rajta, de a forgatási napok száma általában jóval több, mint egy játékfilmnél, és a vágás is tovább tart, mert lehet akár 300 órányi nyersanyag is, amiből ki kell bogarászni azt a mély ívű történetet, amit filmalkotásnak hívunk. Ezt követően pedig a képi- és hangi utómunka terén az igényes filmek esetében nincs eltérés, akármilyen műfajról is legyen szó.

Mi van azután, hogy elkészült egy film?

Ez függ attól is, hogy milyen támogatást kapott, de minden esetben első a fesztivál, méghozzá az 'A' kategóriás, vagyis a legjobb fesztiválok. Ezután indul el a moziforgalmazás, majd ezt követheti a tévé és a különböző internetes streaming oldalak. Ha pedig már eljutunk oda, hogy a film felkerül valamelyik streaming szolgáltatóra, akkor másnap fent lesz valamilyen illegális letöltő oldalon is, ami akkor tud kárt okozni, ha a film még az értékesítési fázisban van. Később, ha mindez lefutott már, kifejezetten jó, ha a filmek felkerülnek ezekre az oldalakra, mert sokkal szélesebb közönséghez jut el, akik másképpen sosem látnák őket.

A nagy streaming szolgáltatók, mint például a Netflix vagy az HBO mennyire veszi be ezeket a filmeket?

A Netflixre támogatói szerepben a magyar filmek tekintetében nem sok példa van eddig, de kész filmeket már vásárolnak. Az HBO-t pedig már említettem, hogy mint tartalomfejlesztő-támogató már nincs külön Magyarországon, csak Európában, így jóval kevesebb film kerülhet be, mint eddig, de az eddig támogatott dokumentumfilmek mind megtalálhatóak, és mivel streaming szolgáltatóként továbbra is működnek, ők is vásárolnak kész magyar filmeket. Ezeknek a platformoknak eddig is nagyon magas volt a tartalmi és minőségi elvárásuk, de most még inkább meg kell ütni az európai, nemzetközi színvonalat.

Mi lesz azután, hogy minden kört lefutottak ezek a filmek?

Azért is gondoltuk azt, hogy az egy nagyon jó lehetőség, ha a 444-re felkerülhetnek a filmek, mert nagyon sok egy idő után dobozba kerül és maximum egy retrosprektív vetítésre kérik el őket. Pedig ezek a dokumentumfilmek fontos témákról szólnak, egy idő után mégsem érhetők el sehol vagy kizárólag fizetős oldalakon. Ha szabadon látható a film, akkor nagyon-nagyon sokan megnézik, és ez jó. Iszonyúan reméljük, hogy az emberek örülni fognak ennek az oldalnak és ennek az együttműködésnek, hogy szabadon és mindenféle korlátozás nélkül nézhetik meg ezeket a filmeket, amelyek akár újra is tudnak színeződni ezáltal.