Szalay-Bobrovniczky: Az ország Orbán vezetésével idejében felébredt a hosszúra nyúlt, pihe-puha Csipkerózsika-álomból
- A honvédelmi miniszter illúziónak tartja a tartós békét, a konfliktusok és súrlódások nélküli világot.
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Világgazdaságnak adott interjúban a honvédelem kérdését kiemelt nemzeti ügynek nevezte, és közölte, hogy Magyarország már idén, egy évvel a határidő előtt teljesítette a GDP-arányos 2 százalékos védelmi költésről szóló NATO-követelményt.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány a külső gazdasági kihívások teremtette akadálypályán is biztosítja a Magyar Honvédség átfogó modernizációjához szükséges forrásokat.
Szalay-Bobrovniczky 2030-ra egy high-tech haditechnikával ellátott, jól felkészült, elkötelezett állományt szeretne látni. A szövetségeseink által is elismert és megbecsült, erős, korszerű, hivatásos és területvédelmi tartalékos komponensekből álló, 21. századi hadsereget, ami egyúttal ismeri és tiszteli a hagyományait, sőt, azokra is épít, emellett a térség meghatározó védelmi ipari szereplője – mondta.
Azt mondta:
„Vállalom a tabudöntő szerepét.
A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában.
Magyarország azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt a hosszúra nyúlt, pihe-puha álomból, és elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra.”
Szerinte az elhúzódó háborúk romboló hatást gyakorolnak Európa biztonságára és stabilitására. A kormány szilárdan kitart az orosz-ukrán háború kezdete óta képviselt álláspontja mellett, hogy csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások haladéktalan elindítása jelenthet kiutat – mondta.
Az Izraelben történteket „a civilizációnk ellen elkövetett, barbár bestializmusnak” minősítette, és jelezte, hogy Magyarország kiáll Izrael önvédelemhez való joga mellett. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az izraeli-palesztin konfliktus is rámutat arra, hogy a terrorizmussal nincs békekötés, az ellenőrizetlen, tömeges migráció és a terrorizmus összefonódása egyre súlyosbodó fenyegetettséget jelent.
A honvédelmi miniszter szerint a csádi katonai missziót – amiben legfeljebb 200 magyar katona szolgál majd a Száhel-övezetben – a „déli kihívásokkal” szembeni fellépés, az illegális migráció, a nemzetközi terrorizmus és a határokon átnyúló bűnöző- és csempészhálózatok tevékenységéből eredő kockázatok feltartóztatása indokolja.
A 2016-ban kezdett magyar haderőfejlesztési program a Magyar Honvédség számos elveszített képességét akarja visszaszerezni, és mindemellett egy teljes kultúraváltást megvalósítva megerősíti és modernizálja azt – mondta a honvédelmi miniszter részletesen ismertetve a közelmúltban beszerzett csúcstechnológiás eszközöket. Az új technológiákhoz egy fiatal, modern szemléletű, honvédségre van szükség – mondta.
Szalay-Bobrovniczky szerint az az ország képes az önvédelemre, amelyik saját hadiipari kapacitásokkal rendelkezik. Ezt szolgálja a zalaegerszegi páncélozott járműgyártás, a kiskunfélegyházai kézifegyvergyártás, valamint a várpalotai lőszer- és robbanóanyaggyár is. A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere – mondta.
A miniszter azt is mondta, hogy támogatják Svédország NATO-tagságát, az ügy az Országgyűlés előtt van, a képviselőkön múlik, mikor születik döntés.
Beszélt az új toborzási stratégiáról és arról, hogy csak szeptemberben 500 emberrel bővült az állomány. A Honvédelmi Minisztérium jelentős szerepet vállal a honvédelmi nevelésben is: a hat iskolában tanulhatnak honvédelem tantárgyat a 9. és 11. osztályosok, vannak honvédelmi táborok és Honvéd Kadét Program is.