Tizedeli a Magyarország felett vonuló darvakat a madárinfluenza

November elején Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, később az Alföld más területein is megjelent a madárinfluenza, majd a Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség, írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.

Becsléseik alapján 10-20 ezer közötti daru pusztulhatott el az elmúlt hetekben. Mint írják a különböző influenzavírusok eredetileg vízimadarak belében szaporodó, mérsékelten patogén kórokozók voltak. A járványokért felelős magas patogenitású törzsek kifejlődése azonban egyértelműen a nagyüzemi baromfitartáshoz köthető. A nagyüzemi baromfitermelésben járványvédelmi okokból a fertőzött állományokat kiirtják, így a gazdaszervezetek immunitását növelő evolúciós folyamat elakad. A sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás pedig olyan evolúciós nyomást fejt ki a vírusra, hogy az minél fertőzőképesebb legyen és át tudja törni a vakcinás védelmet. E két hatás együtt a madárinfluenza vírusok evolúcióját az egyre nagyobb fertőzőképesség és megbetegítő képesség irányába tolta.

A madárinfluenza alapvetően nem kimondottan fertőző az emberre, de az átterjedés esélye nem nulla. A legtöbb humán esetben idős, gyenge immunrendszerű állatgondozók fertőződtek, akik valamilyen járványszituációban megfelelő védőfelszerelés nélkül hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal.

Az egyesület szerint fontos, hogy nagyarányú vadmadárelhullás észlelése esetén, vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot és védett faj esetén a területileg illetéken nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madárhoz pedig ne nyúljunk.