A világ vezetői nem foglalkoznak az éghajlati válság figyelmeztető jeleivel, és egy olyan veszélyes, ismeretlen terület felé tartunk, aminek pusztító következményei lesznek az életre és a megélhetésre nézve, mondta III. Károly a dubaji COP28 klímacsúcson pénteken.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló csúcstalálkozó küldötteinek tartott nyitóbeszédében elmondta: „Teljes szívemből imádkozok azért, hogy a COP28 fordulópont legyen”.
Szerinte történt néhány fontos előrelépés, de „nagyon aggasztó, hogy rettenetesen messze vagyunk a helyes iránytól” – mondta. Az idei, éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre utalva - többek között Kanada példátlan erdőtűzeire, a pakisztáni és bangladesi halálos áradásokra és a kelet-afrikai katasztrofális szárazságra - a Károly arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón hozott döntéseken múlik „a világ jövője”.
„2050-ben az unokáink nem azt fogják kérdezni, hogy mit mondtunk, hanem annak következményeivel fognak élni, amit tettünk vagy épp nem tettünk” – mondta. „A Föld nem a miénk, mi tartozunk a Földnek”.
A pénteki volt III. Károly első nagy beszéde az éghajlatváltozásról, mióta tavaly uralkodóvá lett. Az idei klímacsúcson nagy a nyomás a vezetőkön, hogy előrelépést érjenek el az éghajlati válság kezelése terén. Egy jelentős intézkedést meghoztak, hivatalosan is elfogadtak egy évtizedek óta készülő kárenyhítési alapot, ami a válság által leginkább sújtott országok megsegítésére szolgálja. (CNN)