Meghalt Vera Molnár, a számítógépes művészet úttörője

• 99 évesen elhunyt Vera Molnár magyar származású francia képzőművész – közölte a párizsi Pompidou Központ.
• A legjelentősebb francia kortárs művészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum 2024. február 28. és augusztus 26. között nagyszabású kiállítást rendez a számítógépes művészet úttörőjeként számon tartott alkotó születésének századik évfordulója alkalmából.
• A több mint hetven éve Párizsban élő és halálig alkotó médiaművész csütörtökön halt meg.

Vera Molnár Budapesten Gács Vera néven született 1924. január 5-én, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1942-től Szőnyi István tanítványa volt, 1947-ben ösztöndíjjal Rómába ment, majd későbbi férjével, Molnár Ferenc (Francois Molnar) festőművésszel Franciaországban telepedett le.

Az ekkoriban, konstruktivista szellemiségben született, a forma pszichológiájának és a látás törvényszerűségeinek ismeretével gazdagított művei az optika plasztikai kérdéseit feszegették – áll a közleményben.

Vera Molnár az 1960-as években kifejlesztette az általa machine imaginaire-nek (képzeletbeli gépnek) nevezett módszert, amivel matematikai törvényszerűségeket modellezett, majd Franciaországban elsőként 1968-ban digitális rajzokat, geometriai alakzatokon és geometrikus témákon alapuló, algoritmikus festményeket készített valódi számítógép segítségével.

A machine imaginaire elvének a kidolgozásával Molnar az esztétikai alapokra helyezett algoritmikus műalkotás alapjait fektette le: definiált egy gépet, ami adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat. De a döntés itt is – mint minden alkotó folyamatban – a művészé, így az éppúgy része az alkotásnak, mint az algoritmus felépítése – írják.

Az 1990-as évek közepéig szisztematikusan kutatta a formákat, ezek mutációit alkotta meg, és leggyakrabban az ismétlést és a sorozatokat részesítette előnyben. Klee és Mondrian kubizmusától Monet impresszionizmusáig vizsgálta a festői képzeletvilágot, és alkotta meg saját világfelfogását – írta a Pompidou Központ.

Vera Molnár művészetében paradox módon ötvözte a tudatos irányítottságot és a szabadságot, a szakmai tudást és a rendezetlenséget. Még élete végén is, amikor műtermét feladva egy idősek otthonába költözött, továbbra is számítógépet használt az alkotásaihoz, de anélkül, hogy az határozta volna meg a művészi döntéseit. A géptől a variációk, a lehetőségek sokaságát várta el. Vera Molnár számára a gép állt a művészi szabadság szolgálatában, nem pedig fordítva. Gyakran nagyon részletgazdag és nagy méretben készült alkotásai adnak magyarázatot erre a munkamódszerre.

Vera Molnar sokáig csendben, érdeklődés nélkül alkotott, 52 éves volt, amikor 1976-ban első egyéni tárlatát megrendezte a Politechnic of Central Londonban a geometrikus absztraktnak titulált, ám azon túlmutató munkáiból.

Első magyarországi kiállítása 1979-ben volt, azóta rendszeresen állították ki a műveit a Kiscelli Múzeumban és a Vintage galériában, most az idén megnyílt balatonfüredi Modern Műtárban van időszakos tárlata, novemberben pedig a római Collegium Hungaricumban nyílt kiállítása Variazioni Icone címmel. Alkotásai megtalálhatók a Szépművészeti Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban és a Ludwig Múzeumban is, de a New York-i MoMA-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban, valamint több párizsi gyűjteményben. (MTI)