Nézzetek szét jól a boltokban, magyarok: Matolcsyék szerint a termékek majdnem felének már csökken az ára
Általános, széles körű dezinfláció zajlik Magyarországon, hangzott el az MNB inflációs jelentésének csütörtöki bemutatóján. A fogyasztói kosárban szereplő termékek 88,6 százalékának csökkent az inflációja novemberben, ezen belül 44,2 százalékuk olcsóbb volt, mint egy hónappal korábban.
A jegybank inflációs jelentését Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője ismertette részletesen. Beszélt arról, hogy az MNB várakozásai szerint idén 17,7 százalékos lesz az éves infláció, de a decemberi infláció „már 5-össel is kezdődhet”, azaz a jegybank szerint 6 százalék alá süllyedhet év végére az áremelkedések üteme.
Az MNB úgy számol, hogy jövőre 4-5,5 százalék között lesz az infláció. Az első negyedévben folytatódik a dezinfláció, amit a második negyedévre megtörhet a bázishatások kifutása, de számolnak visszatekintő átárazással és az adóintézkedések inflációt növelő hatásával is. Ez az inflációs becslés kedvezőbb, mint amire a kormány számít, a 2024-es költségvetést ugyanis 6 százalékos inflációval tervezték (a korábbi inflációs jelentésében még az MNB-nél is 6 százalék volt a felső sáv).
Az MNB előrejelzéséből az is kiderül, hogy a jegybank erre az évre már recessziót, 0,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol. Az utolsó negyedévben a GDP további bővülését várják, de két technikai hatás miatt. Az egyik a mezőgazdaság bázishatása, hogy a tavalyi aszályos év után az idei terméseredmények sokkal jobbak lettek. A másik tényező az, hogy a termékadók és -támogatások elnevezésű GDP-komponens pozitív hozzájárulására számít a nemzeti bank, „ez abból fakad, hogy a rezsiköltségek átalakítása bázisba kerül”, magyarázta Balatoni.
A 2024-es GDP-növekedési előrejelzésén rontott az MNB, azt 2,5-3,5 százalékra jósolja, míg a 2025-öst 3,5-4,5 százalékra módosította. Ebben pesszimistább a kormánynál, hiszen a költségvetési törvényben 2024-re még 4 százalékos gazdasági növekedési cél szerepel.
Ahhoz, hogy a gazdaság magára találjon, nagyon fontos, hogy ismét felpörögjön a lakossági fogyasztás. Ennek a legfontosabb összetevője a reálkeresetek alakulása. Ezek második hónapja ismét növekednek, de az elmúlt nagyjából másfél év brutális inflációja nem múlt el nyomok nélkül. A reálkereseteknek volt egy tartósan durva visszaesésük, ez év elején csaknem 20 százalékos.
Ugyanakkor a reálbérek emelkedése önmagában nem elég, mert ez „kicsit elfedi azt a tényt, hogy szintben viszont a magasabb árszint tartósan velünk lesz (...) Ez azt jelenti, hogy a magasabb árszint két és fél évvel vetetett vissza a bruttó nemzetgazdasági kereseteket, a nettó pénzügyi vagyon reálértékét pedig három évvel vetette vissza” – mondta Balatoni.
