Norvégia lehet a világ első országa, ami kereskedelmi méretekben folytat mélytengeri bányászatot, miután kedden a parlament megszavazta az északi-sarkvidéki tengerfenéki ásványkincs kitermelésének engedélyezését. A javaslatot a kormánypártok mellett az ellenzék nagyobb erői is támogatták.
A döntést annak ellenére hozták meg, hogy a tudósok, politikusok és környezetvédő csoportok szerint a mélytengeri bányászat károkat okozhat a tengeri élővilágban. Az óceán mélye a világ egyik utolsó érintetlen élőhelye, de az ott rejlő réz, kobalt, cink és arany miatt az ipar már egy ideje szemet vetett rá. A mélytengeri bánáyszat támogatói azzal érvelnek, hogy ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelésével gyorsabb lehet az áttérés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, és alacsonyabb környezeti költséggel járhat, mint a szárazföldi bányászat.
A tengerfenéki műveletekre egyelőre nincs kidolgozott ütemterv, a feltárásra és a sarkvidéki területeken zajló jövőbeli kitermelésre kizárólagosan az arra kiírt pályázaton nyertes vállalatok lesznek jogosultak az eljárás lefolytatása után.
A folyamat az olaj- és gázkitermelésre kidolgozott norvégiai eljárás mintájára fog zajlani, míg a bányászati tevékenység adózási és pénzügyi vonatkozásait egy későbbi szakaszban vitatják meg. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a tengerfenéki bányászat megvalósítható-e fenntartható módon. Az engedélyeztetéséről szóló kormányjavaslat kedden megvitatott módosított változata az eredetileg tervezettnél szigorúbb környezetvédelmi felmérési követelményeket ír elő a feltárási szakaszban. (Reuters/CNN/MTI)