A Fidesz-kormány kutatói szerint csak a DK, a Kutyapárt és a Mi Hazánk jutna be biztosan, ha most lennének a választások

Új formátumot talál ki a kormányzat a fideszes háttérintézmények kutatási eredményeinek publikálására: öt kormányközeli intézet közvélemény-kutatási eredményeit ismertetik egyszerre, talányos okból “kerekasztal” néven, bár vonalban ülnek a színpadon, és nem vitatkoznak egymással, sőt nem is beszélgetnek, csak egymás után elmondják a számokat.

A debreceni Real-PR, az Alapjogkért Központ, a Magyar Társadalomkutató, a Nézőpont Intézet és a Századvég Akadémia szinte teljesen egyformára sikerült eredményei szerint

• A Fidesz fölényesen vezet, a biztos szavazók körében intézettől függően 47-51 százalékkal.
• A legerősebb baloldali/liberális ellenzéki párt a DK a biztos szavazók 10-14 százalékával.
• Az ellenzéki térfél második-harmadik helyén a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk versenyez 10 százalék körüli eredménnyel. 2 intézetnél az MKKP, 2-nél a Mi Hazánk vezet hajszállal, egynél döntetlenre állnak, de a különbség mindegyiknél elhanyagolható.
• A pillanatnyi állás szerint biztosan csak a DK, az MKKP és a Mi Hazánk jutna be akár a magyar, akár az európai parlamentbe.
• A Jobbik, az MSZP és az LMP senkinél se jutna be sehová, 1-2-3 százalékra mérik mindet, érdemi különbség vagy egymás közti sorrend nélkül.
• A Momentumot a nagy egységhez képest meglepően eltérően mérik a fideszes műhelyek: a Nézőpontnál és a Századvégnél 8 százalékkal nemhogy bejutók, de még az ellenzéki vezető szerepért is versenyben vannak, az Alapjogokért-nál és a Magyar Társadalomkutatónál viszont 4 százalékkal mindenhonnan kipottyannának.
• Az utóbbi időszak frissen alakult ellenzéki pártjainak egyikét sem mérik befutó helye, a Jakab-féle A Nép Pártján és a Vona-féle 2. reformkor 3 százalék körüli, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Néppártja 2 százalékos eredményre számíthat, ha lehet hinni a kormánynak.

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója azt emelte ki, hogy a 2022-es választási összefogás pártjai az akkori, 36 százalék körüli listás eredményhez képest egyértelműen gyengültek. Ő az “ellenzékváltó hangulatnak” tulajdonította a Kutyapárt és a Mi Hazánk erősödését.

Bár az eseményt úgy hirdették meg, hogy az az öt hónap múlva rendezendő EP-választások esélyeit fogja latolgatni, élőben egyből bevallották, hogy az intézetek kérdései nem erre, hanem arra vonatkoztak, hogy kire szavaznának, ha most vasárnap lennének a választások. Így a fentieket is maximum általános politikai hangulatjelentésként lehet értelmezni. A nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel volt az egyetlen, aki az EP-választásról is mondott valamit, méghozzá azt, hogy ők 55 százalékos részvételt várnak, ami rekord lenne a műfajban. Ez nem lenne meglepő, hiszen a Fidesz érdekeinek megfelelően úgy módosították a törvényt, hogy most először egyszerre tartják az önkormányzati és EP-választást. Azt többen is megemlítették, hogy a Kutyapárt esetében nagy kérdés, hogy a tényleges választáson is rájuk szavaznak-e majd a velük korábban rokonszenvezők. Hiába tűnik logikusnak, azt egyáltalán nem mérték, hogy ha összeállnának, mennyire számíthatnának a különböző ellenzéki pártlisták.