Svájc közvetítene Oroszország és Ukrajna között, de Kína bevonása lenne a kulcs

A szokásos januári davosi Világgazdasági Fórum hivatalosan csak hétfőn kezdődik, de az orosz-ukrán háború egyelőre nagyon távolinak tűnő béketárgyalások elvi kereteiről már lement vasárnap egy komolyabb háttértárgyalás, 81 ország részvételével. Ez ugyan nem sok közvetlen gyakorlati eredménnyel kecsegtet, hiszen sem az oroszok, sem az ukránok nem hajlandóak egyelőre egymással tárgyalni, de az ehhez hasonló előkészítő egyeztetéseknek (Davosban most nemzetbiztonsági tanácsadók vettek részt, vagyis nem döntéshozói fórumról van szó) azért lehet jelentősége a keretek kialakításában és a nyomásgyakorlásban.

Ez most, legalábbis a nyilvános részben, az ukrán békefeltételek nemzetközi elfogadtatását célzó fórum volt, akadt már hasonlóból korábban három. A mostani jelentősége elsősorban az, hogy az eddigieknél szélesebb országcsoportot sikerült bevonni, köztük sok ázsiai és afrikai ország képviselőit, akiknek a megnyeréséért Oroszország és Ukrajna is nagy erőket mozgat meg.

Bár a "fejlődők", vagy a kétpólusú világrendből rémlő, a mostani új hidegháborúban ismét aktuálissá váló kifejezéssel a "harmadik világ", illetve az "el nem kötelezettek" (ők korábban az USA és a Szovjetunió, most Amerika és Kína között helyezkednek) kegyeihez idáig mintha a kínai-orosz laza koalíció állna közelebb, az ukrán-nyugati erőfeszítések sem elhanyagolhatóak.

Davosban most többek között a BRICS-be, vagyis a kínai-orosz víziókban a Nyugatot ellensúlyozó együttműködésbe tartotozók, így India, Brazília és Dél-Afrika is képviseltette magát - Kína ugyanakkor nem volt ott.

A téma Zelenszkij ukrán elnök tízpontos tervének, vagyis az elméleti ukrán békefeltételeknek a megvitatása volt, az, hogy Ukrajna mit gondol az igazságos béke feltételeiről az agresszor Oroszországgal szemben.

Az első öt pont, mint a nukleáris létesítmények biztonsága vagy a hadifoglyok hazaszállítása már korábban is előkerült, ezeket most olyan érzékenyebb kérdések egészítették ki, mint Oroszország kivonása a megszállt területekről, a háborús bűnök megbüntetése, vagy a formális békeszerződés feltételeiről.

„Ukrajna él, harcol, és nyilvánvalóan megnyeri ezt a háborút” – mondta Davosban is Andrij Jermak, Zelenszkij elnöki hivatalának vezetője, az ukrán küldöttség vezetője. Az ukrán álláspont szerint megfelelő harctéri eredmények nélkül Oroszországgal lehetetlen biztonságos békét kötni, hiszen Moszkva a korábbi megállapodásokat is rendszeresen megszegte, ha úgy érezte, hogy megteheti.

Az ukrán békekezdeményezés 6. pontja ezért az "orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről". Ennek mechanizmusára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta. Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni "az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül" - írta vasárnapi posztjában az ukrán védelmi miniszter.

A davosi találkozó megszervezésével Svájc is igyekszik - külpolitikai hagyományainak megfelelően - aktívabb szerepet kialakítani a közvetítésben. Erről Ignazio Cassis svájci külügyminiszter beszélt, és azt hangsúlyozta, Svájc Kínát és Oroszországot is szeretné bevonni a következő fázisban.

„Oroszország nélkül nem lehet békekonferenciát tartani”

- mondta a találkozó után a svájci diplomata, elismerve ugyanakkor, hogy jelenleg még illuzó lenne Oroszországot tárgyalásra hívni. Svájc ezzel együtt el akarja indítani az ebbe az irányba vivő folyamatot, hogy "készen álljunk, amikor megérett az idő a komoly tárgyalásokra".

Ehhez Svájc szerint Kínát is mindenképpen be akarja vonni, hiszen Peking központi szerepéet játszik Oroszország kvázi támogatásával. Az ukrán delegációt vezető Andrij Jermak a vasárnap esti davosi sajtótájékoztatóján azt mondta, Ukrajna is nyitott Kína bevonása iránt, de az újra egyértelművé tette, hogy nem hisz a béketárgyalásokban, és Ukrajna nem hajlandó területi engedményekre.

"Nem világos, hogy a Kreml miért lenne érdekelt abban, hogy svájci közvetítéssel már most bekapcsolódjon a béketárgyalásokba. A vágy és a valóság még mindig távolinak tűnik egymástól. De a Moszkvába vezető út Pekingen keresztül vezethet" - zárja cikkét a svájci kezdeményezésről beszámoló Neu Zürcher Zeitung.