Négy helyen, köztük fideszesek magánerdeiben lévő lombkoronasétányoknál is találtak feljelentést érő súlyos szabálytalanságokat

Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatoknál, és négy kelet-magyarországi, Hajdú-Bihar megyei beruházásnál olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy azok miatt feljelentést tesz. A honlapjukon lévő dokumentum szerint vizsgálták

• a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, amit a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós támogatásból építettek, itt név szerint Filemon Mihály polgármestert említik;
• a Nyírmártonfalva petőrészi kirándulóhelyén lévő beruházást, amire Balázs László kapott bruttó 68,5 millió forint támogatást,
• a Tasó László debreceni országgyűlési képviselő nyíradonyi magánerdejében található hasonló építményt (Nyíradony és Nyírmártonfalva nagyjából 15 kilométerre vannak egymástól), valamint
• Tasi Sándor megyei Fidesz-alelnök szintén nyíradonyi magánerdőben lévő építményét.

Az Integritás Hatóság a vizsgálat eredményeként arra jutott, hogy a beruházások több ponton sértik az uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat. Az ügyekben az IH „a vizsgálat során észlelt és a jelentésben értékelt körülmények alapján (...) feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen

• a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette,
• valamint a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette,
• valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának a vétsége miatt” – olvasható a jelentés összefoglalójában.

A vizsgálat összeférhetetlenségek gyanúja mellett többek között azt állapította meg, hogy „a támogatási kérelemhez mellékelt árajánlatok tekintetében nem valósult meg az ajánlattevői függetlenség követelménye”, illetve hogy „számos körülmény utal a kedvezményezettek, az árajánlatot adó gazdasági szereplők, valamint a közbeszerzési eljárások során nyertes ajánlattevő közötti összefüggésre és együttműködésre”; az IH szerint ez „felvetette a projektek során tervezett, illetve kivitelezett közjóléti berendezések árainak piaci ártól való eltérése megalapozott gyanúját”.

Megállapították azt is, hogy „a pályázók egy csoportja azonos tartalmú támogatási kérelmet nyújtott be (…) ugyanazon sablonok használata, ugyanazon szóhasználat és mondattagolás is jellemzi ezeket a projekteket”. Az IH szerint feltűnő volt az is, hogy „a kivitelező cég is egyezőséget mutat”, az egy kivételével mindenhol kiválasztott HCInternational Kft. ráadásul az „egymáshoz közeli helyszíneken tervezett, ugyanazon műszaki tartalommal rendelkező közjóléti berendezésekre, megközelítőleg ugyanazon dátummal (1 hetes időintervallumban) pályázónként jelentősen eltérő árajánlatokat adott”, volt olyan tétel (kerékpártámasz), ahol 707 százalék volt a legolcsóbb és legdrágább ajánlatuk közötti különbség.

Az is látszik, hogy a jócskán eltérő árak ellenére a kivitelezés végül sablonmegoldás lett, szinte ugyanolyan erdei vécét vagy kombinált nyújtópadot szereztek be mind a négy helyszínre. Ez például a négy erősen eltérő árú kerékpártámasz:

Itt pedig négy tűzrakóhely, szintén igencsak eltérő áron (bár az egyikhez pad is dukál).

Az IH a jelentés rövid összefoglalójában végül öt aggályos pontot emelt ki (ezek részben átfedésben állnak a korábban leírtakkal):

1. A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
2. Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
3. Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
4. Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
5. Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.