Török Gábor: Novák Katalin politikai karrierjének vége, ennél nagyobb megalázás nem érhet elnököt
február 09., 11:04
Már bíróság is kimondta: az elnöki kegyelem lényege, hogy egybevágjon az erkölcsi közfelfogással
A pedofil gyermekotthon-igazgató bűntársának adott, csak véletlenül nyilvánosságra került elnöki kegyelem miatt kirobbant botrányban – amely komolyan megrengette Novák Katalin köztársasági elnök pozícióját, sőt, Török Gábor szerint Novák politikai pályájának végét jelenti – az elnök kegyelmi döntéseinek nyilvánossága vagy titkos kezelése is terítékre került.
Ebből a szempontból fontos, Schmitt Pál akkor elnök kegyelmi döntéseinek nyilvánosságáért indított 2012-es bírósági eljárást idézett fel a Hvg. A ma már a Direkt36-nál dolgozó Wirth Zsuzsanna – aki a per idején az akkor még a kormányfüggetlen Origo munkatársa volt – a TASZ segítségével első fokon meg is nyerte a pert. A bíróság kimondta: „a kegyelmi döntést tartalmazó okiratok – az abban szereplő személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett – közérdekű adatoknak minősülnek, és (..) a közérdekű adatok megismerhetőségének biztosítása a közfeladatokat ellátó szervek kötelezettsége” – idéz az ítéletből a lap. Az ítélet azt is leszögezte, hogy a kegyelmi aktusnak a nyilvánosság kontrollja alá kell esnie.
Az ügyet másodfokra vitte az elnöki hivatal, és bár a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott a fellebbezésnek, az ítéletében nagyon fontos állításokat tett. Így például azt, hogy, mint az indoklásban írták, az egyéni kegyelmezési jog „elsősorban erkölcsi normákon alapul”. A bíróság 2012-es ítélete szerint az elnöki kegyelem lényege, hogy
„a tételes jogi normával szemben a társadalom széles rétegeiben kialakult erkölcsi közfelfogásnak megfelelő, az egyéni körülmények és méltányolható okok mérlegelése révén alapuló döntés kerülhessen előtérbe.”
Vagyis egy jogerős bírósági ítélet mondja ki most már tizenkét éve, hogy az elnöki kegyelemnek a társadalom erkölcsi alapjait kell tükröznie. Emellett jogerős ítéletében azt is megerősítette a bíróság, hogy a kegyelmi határozat közérdekű adatnak minősül – ugyanakkor azt is, hogy annak a határozatnak érdemi indoklást nem kell tartalmaznia.
Az Ítélőtábla ez ügyben eljáró háromtagú tanácsának egyik tagja egyébként az a Győriné Maurer Amália volt, aki a Fideszhez szorosan kötődő Győri Tibor felesége, jegyzi meg a lap.