„Novák Katalin politikai karrierjének (ezalatt értve azt, hogy van-e politikai jövője) vége, még akkor is, ha ezt egyelőre nem veszi észre, és még akkor is, ha esetleg hivatalban marad” - írja a kegyelmi botrnyról posztjában Török Gábor. A politológus szerint Orbán alkotmánymódosítása után a köztársasági elnök teljesen megalázott helyzetbe került:
„Azt a tervezett alkotmánymódosítást üdvözli éppen, akarja "jó szívvel" aláírni, amely arról szól, hogy ne írhasson alá többet a mostanihoz hasonló kegyelmi döntéseket... Ha ezt átgondolja, világossá válik számára, hogy ennél nagyobb megalázás elnököt nem nagyon érhet az őt megválasztó és támogató politikai többség részéről.”
Török ugyanakkor kiemeli, hogy a bicskei pedofil igazgató bűntársának kegyelmi ügyének valóján két főszereplője van. Legalábbis közjogi értelemben, hiszen Novák döntését Varga Juditnak kellett igazszágügy-miniszterként ellenjegyeznie a kormány részéről. Török szerint ő is könnyen bukhat, elképzelhetőnek tartja, hogy végül mégsem Varga vezeti majd a Fidesz EP-listáját, noha azt már hónapokkal ezelőtt beígérték neki, és ő is európai feladatokkal indokolta a miniszteri lemondását.
„A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit politikai kára még nem látszik ennyire világosan, de nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben ő is roncsolódik. Ha a Fidesz nem akarja, hogy az ügy hónapokra napirenden maradjon, minden bizonnyal még hátrébb kell léptetniük: nem lenne meglepő, ha végül mégsem Varga Judit állna a párt EP-listájának élén.”
- írja Török.
A valódi főszereplő azonban „persze, mint szinte minden ügyben egy jó ideje” , a miniszterelnök - állapítja meg. „A végső politikai felelősség nyilván az övé, és a legnagyobb politikai kockázatot is neki kell vállalnia. Számára a legnagyobb tanulság talán az lehet, hogy még egy ennyire aszimmetrikus, domináns politikai helyzetben sem teljesen mindegy, hogy kik állnak a vártán. Jó dolog, ha egy politikus tud alkalmazkodni a modern mediatizált világ körülményeihez, de még jobb, ha minden tekintetben alkalmas a feladata betöltésére. Az elnökség látszólag nem bonyolult feladat, nincsenek nagy, nehéz döntések, így sokszor úgy tűnik, hogy a legfontosabb képesség a népszerű közösségi médiás képek elkészítése. Aztán jön egy ilyen ügy és kiderül: nagyon nem mindegy, hogy a politikus mennyire felkészült, hogyan képes megszervezni, felépíteni a csapatát, milyen érzéke van a közjogi és politikai megfontolásokhoz stb. Elképzelhetetlennek tartom, hogy Mádl Ferenc, Sólyom László vagy éppen Áder János átegedett volna egy ilyen kegyelmi kérvényt, hogy - bármi és bárki is állt az előterjesztés hátterében - ne szólalt volna meg a vészcsengő a hivatalban.”