Kormánypárti politikusok közül eddig kevesen kommentálták Novák Katalin és Varga Judit szombati lemondását, hangsúlyosan leginkább Kocsis Máté frakcióvezető szólalt meg – ő is elsősorban baloldalozott –; a megmondóemberek, influenszerek és a holdudvarhoz tartozó figurák valamivel láthatóbbak, bár nagy mozgásterük nekik sincs.

A Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója azzal kezdte cikkét a Mandineren, hogy Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit hibáztak, de vállalták érte a felelősséget, amit ő személy szerint sajnál, mert becsülte őket, különös tekintettel az államfőt – „talán nem tiszteletlenség: Katát” – még segítette is szerény eszközeivel, mert fontos volt a küldetése és hiteles volt.

Demeter a méltatást egy bekezdésben letudta, hogy aztán rátérjen a lényegre: Gyurcsány.

Szerinte „a kíméletlen hajtóvadászat” zajlott az elmúlt napokban a két politikussal szemben a „hatalomra törő ellenzéki konglomerátum” részéről, és azt üzenték: nincs kegyelem.

„Brutális precizitással oda ütöttek, ahol fájt Katának, vájkáltak a sebben, sózták két kézzel, hadd fájjon még jobban”.

Aztán Hamász-terroristához hasonlította az ellenzéki politikusokat, mint akik saját gyerekeiket pajzsként használva rakétázzák Izraelt. Ezt valamiért aztán összeolvasta a lengyelországi eseményekkel, és lázálma támadt, hogy Gyurcsány-vezette országban kell élni majd megint, vagyonelkobzástól tart, lövetéssel, stb. Tőle nem is várt mást, mint amit kapott, jobban meglepte a vérszagra gyűlő többiek, az „ugyanazok”, akik vérfürdőt rendeznének, mert kormányozni képtelenek.

Demeter szerint gondolatrendőrséggel, brüsszeli csicskáztatással, jogállamisági bunkósbottal készül újra diktatúra Magyarországon, ahol nem ellenfél a nemzeti oldal, hanem „kivégzendő ellenség”.

Minderről Demeternek véleménye, illetve válasza is van, de az nem tűri a nyomdafestéket, úgyhogy inkább megtartja magának.