Gyilkossággal vádolták a hajléktalant, nyert az állam ellen

Egy élettársa agyonverésével megvádolt, majd jogerősen felmentett hajléktalan javára döntött a magyar állammal szemben a Fővárosi Törvényszék január végén, amikor helybenhagyta a férfinak kedvező elsőfokú ítéletet. A G. M. Cazan nevű, román állampolgárságú férfi összesen 819 napot töltött rács mögött, először őrizetben, aztán letartóztatásban, míg fel nem mentették a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól.

Miután 2021-ben kiszabadult, pert indított az állam ellen, kompenzációt kérve a több mint két évért, amíg megfosztották a szabadságától. „Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult” – mondja ki az alaptörvény. Magyarországon azok az emberek, akik bűnügye legvégül a jogerős felmentésükkel zárul, kártalanítást kérhetnek a letartóztatásban töltött idejükért. Nem is kell bizonyítaniuk, hogy bármi jogellenesen történt volna velük. Elég a kártalanítás megszerzéséhez az a tény, hogy az ügyük végpontja felől nézve nem kellett volna megjárniuk a börtönt.

Pénzhez kétféleképp juthatnak. Néhány éve választható az egyszerűsített kártalanítási eljárás, aminek a fő előnye a biztos pénz és a gyorsaság, nem kell újra bíróságra járkálni, adott esetben akár éveket várni a pénzre. A hátránya, hogy nem túl magas a fix összeg, amit ilyenkor az állam ad. A vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint jelenleg napi 7 ezer forint jár egy potenciálisan ártatlanul rács mögött töltött napért. Ezzel szemben a peres utat választva – amikor az egyedi körülményeket is figyelembe veszik – jó eséllyel többet lehet nyerni. Havi 300-500 ezer forint körül szoktak alakulni a megítélt összegek.

G. M. Cazanék az egyszerűsített eljárásban gondolkodtak eredetileg, de egy formai ok
közbeszólt, így maradt a perindítás. A perben a férfi így is ezt a 7 ezer forintos napi összeget kérte. Mivel 819 napot ült, a felszorzással 5 millió 733 ezer forint lett a végösszeg. Ezt ítélte meg neki egy az egyben 2022 júniusában az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság. A perben az alperes konkrétan az igazságügyi minisztérium volt. Ahogy akkor a Telexen megjelent tudósításomban írtam, a jogalapot a minisztériumnál nem vitatták, csak a 7 ezer forintos napi összeget sokallották. Az érvelésük lényege az volt, hogy G. M. Cazan nem először került összetűzésbe a törvénnyel, börtönben is volt, ezért szerintük – mivel nem volt számára újdonság – a börtönviszonyok az átlagosnál kisebb megrázkódtatást jelentettek neki.

A minisztérium ekkoriban még abban bízhatott, hogy egyáltalán nem kell fizetnie, mert jön egy olyan fordulat a bűnügyben, ami miatt az egész kártalanítás okafogyottá válik. A gyilkosság, ami miatt G. M. Cazant bezárták, még 2017 decemberében történt a XIII. kerületben, egy romos téglaépületnél, amelyet a benne lakók Lapos néven emlegettek. Az áldozat egyike volt az itt élőknek. A tanúvallomásokban „Erzsóként” szerepelt. Gyilkosa lényegében agyonverte. G. M. Cazan, aki az élettársa volt, holtan talált rá egy reggel.