Tavaly visszaesett az építőipar, és a következő hónapok kilátásai sem jók
február 14., 08:17
Nem megy az építőiparnak, és ennek biztosan nem örülnek az NB I.-es focicsapatok sem
A magyar labdarúgó NB I. az elmúlt bő egy évtizedben rengeteg átalakuláson ment keresztül, legyen szó anyagi helyzetről, tulajdonosi vagy támogatói körről. Ahogy az lenni szokott, minden mindennel összefügg itt is, miközben a teljes képhez még egy szereplőt meg kell említeni: a focirajongó Orbán Viktor és kormányát, azaz magát a NER-t, amely lényegében a politika részévé tette az élvonalbeli futballt.
Magyarán: a politikai-gazdasági érdekek mentén a kormányhoz-NER-hez közeli tulajdonosi kör került az első osztályú csapatok mögé. Ők sokszor saját cégeiket tették szponzorrá, illetve az üzleti körükben lévő vállalkozásokat „csábítottak be” a sorba. Ez a három tényező – állam, NER-lovag, NER-közeli szponzor – együtt hozzájárult ahhoz, hogy a kluboknak nem kell túl nagy anyagi kockázatokat vállalniuk, legalábbis nem akkorákat, mintha hagyományos piaci környezetben léteznének, és minden döntés gazdasági súlyát a tulajdonosnak kellene viselnie. Papíron itt is megvan ez a felelősség, ám a csapat mögötti hátország, amely jobbára jól szerepel az állami közbeszerzéseken, biztosítani tudja a forrásokat.
Az átalakult viszonyok felbolygatták a szponzori bevételeket is a foci világában. Erre kiváló példa van 2020-ból Mezőkövesdről. Abban az évben februárban-márciusban érte el hazánkat a koronavírus-járvány első hulláma, ami gyakorlatilag teljes gazdasági leállást és rendkívül bizonytalan környezetet eredményezett, és a sport világát sem hagyta érintetlenül. Alig volt néhány mérkőzés, amit nem zárt kapuk mögött kellett lejátszaniuk a csapatoknak.
Egy ilyen évben a Mezőkövesd-Zsóry körül mozgolódó szponzorok hirtelen minden korábbinál nagyobb marketingértéket láttak a csapatban: a 2019-es 93 millió forint után ugyanis 172 millió forint bevételt könyvelt el a Mezőkövesd-Zsóry FC Kft. Miközben a gazdaság szinte minden szereplője a háztartásoktól kezdve a vállalatokig meghúzta a nadrágszíjat, mintsem, hogy növelje kiadásait. Ugyanilyen sztori játszódott le abban az évben az MTK-nál, a Kisvárdánál és a Honvédnél is:
- az MTK 62,8 millió után 303 milliós,
- a Kisvárda 267 millió után majdnem 400 milliós,
- a Honvéd 46 millió után 325 milliós
reklámbevételre tett szert a zárt kapus mérkőzések évében.
Vége a jó világnak?
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.
