A magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok nagyobb része képes volt az elmúlt bő évtizedben stabilizálni a gazdálkodását, az anyagi helyzetét – még ha ez csak látszólagos is –, az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta ugyanis számolatlanul áramlott a pénz a miniszterelnök kedvenc sportágába.
Ebben az időszakban az állami adóforintok özöne mellett jellemzően a kormánnyal jó viszonyt ápoló - vagy a kormány megbocsátását kereső - vállalkozók kerültek az NB I.-es klubok közelébe, vagy már eleve voltak ott kormányzati figurák, és a „miniszterelnöki focilázat” kihasználva saját csapatukat tolták előre. Ilyen volt a Mezőkövesd Tállai András volt NAV-elnökkel a háttérben, vagy a Kisvárda, amely Seszták Miklós fejlesztési minisztersége idején emelkedett fel. Mindkét csapat évek óta az élvonalban van, igaz, ebben a szezonban nem mennek fényesen.
Felcsútot pedig szinte nem is kell említeni, az állami pénzpumpa és a taorendszer legnagyobb nyerteséről van szó, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel a háttérben. Közben olyan „fellegvárak” sínylődnek az NB II.-ben, mint a Nyíregyháza, a Győr (ez a kettő most esélyes arra, hogy a szezon végén visszakerüljön az élvonalba), a Pécs, a Békéscsaba, a Haladás vagy a Vasas.
Talán a kevésbé hozzáértők számára is sejthető, nem sok NB I.-es csapatnál vannak ma már annyira kritikus problémák, anyagi gondok, melyek csődközelbe sodornák őket. Persze gyenge évek még a legjobbaknál is előfordulhatnak. De most sokkal inkább arról írnék, mit tesz egy egyesülettel, ha sokáig kitart, és nem áll be a NER-csapatok sorába. Az Újpest számai ezt világosan megmutatják.
Azok után, hogy egy ideje nem volt olyan év, amikor ne röppent volna fel hír a belga tulajdonos kiszállásáról, 2024-ben – a jelek szerint – ténylegesen megköttetett az üzlet, és Roderick Duchatelet helyét a Mol veszi át.
Duchatelet tizenhárom és fél cseppet sem felhőtlen év után száll ki a magyar labdarúgásból. Pedig annak idején ő is nagy reményekkel érkezett a lila-fehér klubhoz; úgy vélte, az akkor még pocsolyában szenvedő magyar labdarúgásban is nyereségessé lehet tenni egy csapatot. Érkezésekor sokan a megmentőt látták a személyében, távozásakor súlyos gondokkal teli, anyagilag problémás klubot hagy maga után.
Noha - a székesfehérvári focicsapattól tavaly nyáron távozó - Mol anyagi forrásokban jobban bővelkedik, mint a belga üzletember, az olajtársaság megjelenésével 100 százalékig a NER játszótere lett az NB I. Létrehozva egy mesterséges buborékot, ahol a tulajdonosok és a szponzorok is az államtól függenek, a játéktéren lévő kisebb szereplők pedig a NER-cégek eredményes közbeszerzéseitől. Nevezhetjük ezt az átalakulási szakasz lezárásának is, ám nagy kérdés, mi történik majd a hazai focival, ha a buborék kipukkan. Hiszen ezt az átalakulási szakaszt nem a gazdálkodásuk egészségesebbé tételére használták fel a klubok, a gyorsabb sikerek reményében külföldi játékosokat vettek a saját utánpótlás erősítése helyett. De említhetnénk a szponzori, tulajdonosi pénzekre való támaszkodást is az értékesítési bevételek (mint mondjuk a jegybevétel vagy a játékoseladások) növelése helyett.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!