Három és fél éve nem látott szintre nőtt a munkanélküliség

Januárban megugrott a munkanélküliség és csökkent a foglalkoztatottság, derül ki a KSH adataiból a recessziót látványosan jelző adat. Az állástalanok 4,6 százalékos aránya így sem magas, de ilyen magasan legutóbb 2020 májusában volt, akkor 4,7 százalékot mért a statisztikai hivatal.

A foglalkoztatottak számának háromhavi mozgóátlaga is kedvezőtlen adatról tanúskodik, novemberről januárra 37 ezres csökkenést mutat. Ennél nagyobb csökkenést ilyen rövid időn belül legutóbb 2020 végén regisztráltak, tehát ez is hároméves negatív rekordot jelent.

„A KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint érdemi változás zajlik a hazai munkaerőpiacon, és nem a kedvező fajtából” – reagált a KSH-adatokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az állástalanok száma a két statisztika alapján ismét érdemben 220 ezer fő fölé emelkedett, ami a 2023-as éves átlaghoz képest közel 14 százalékos növekedést jelent.

„Az elmúlt bő egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta esetében a romlás már hosszabb ideje tart és leszámítva egy 2023. nyári (szezonális) javulást, 2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban” – fogalmazott az elemző, hozzátéve: ha a havi adatokat vizsgáljuk, minden tekintetben romló mutatókat találunk.

A foglalkoztatotti létszám romlását már nem lehet szezonális hatásokra sem fogni, hiszen a szeptemberi csúcshoz képest már 60 ezerrel dolgoznak kevesebben, ez annyi, mint Veszprém teljes lakossága. „A vállalatok munkaerő-felvételi étvágya tehát egyértelműen enyhülni látszik a gazdaság egészét vizsgálva. Ráadásul azok, akik elveszítik az állásukat, fele részben ott is hagyják a munkaerőpiacot, és inaktivitásba vonultak a statisztikák tanulsága szerint” – állítja Virovácz, aki úgy számol, hogy az év közepéig némileg tovább romlanak a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, majd az év második fele javulást hozhat.