Egyhavi fizetéssel kevesebbért dolgoznak Szabolcsban, mint Budapesten
Évről évre egyre mélyebb a bérszakadék Magyarországon a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó átlagfizetést jegyző vármegyék között - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal frissített adatsorából. A kiemelkedően a legtöbb pénzből hagyományosan a fővárosban dolgozók élhetnek, míg a legkisebb összegből Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kell kijönniük a munkavállalóknak.
Forintosítva ez azt jelenti, hogy Budapesten tavaly 463 286 forint volt az átlagos nettó bér, míg a legkeletibb vármegyében 271 320 forint. A differencia több mint 191 ezer forint, ami néhány ezer forint híján egyhavi garantált bérminimumnak megfelelő összeg. Egy évvel korábban a különbség még „csak” 172 ezer forint volt. Ugyanakkor százalékosan nézve is egészen elkeserítő a helyzet, hiszen Budapesten 71 százalékkal magasabb bérért dolgoznak az alkalmazottak átlagosan, mint Szabolcsban. Annak ellenére alakult ki egyébként ez a helyzet, hogy tavaly Szabolcsban az átlagos nettó bér valamivel nagyobb mértékben emelkedett (14,2 százalékkal), mint a fővárosban (12,9 százalék); ilyen tempóval azonban még nagyon sokáig tarthat majd a felzárkózás.
A bérszakadék mélységét jó mutatja az a tény is, miszerint
a legkeletibb vármegyében most vihetnek annyit haza a dolgozók, mint amennyit Budapesten 2018-ban kerestek az alkalmazottak. A különbség egyébként egyáltalán nem alaptalan, hiszen míg a főváros magasan az ország legfejlettebb területe, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a vállalkozások jövedelemtermelő képessége nem túl erős, ami nem független a kisebb vásárlóerővel bíró háztartásoktól. Ez pedig részben nyilván összefüggésben van azzal a ténnyel is, hogy az országos átlag közel duplája a munkanélküliség a régióban. A magasan képzett munkaerőnek nem túl csábító a vármegye munkaerő-piaca, emiatt a beruházást tervező cégeknek is akad sokkal vonzóbb területe Magyarországnak, ahol egyebek mellett az infrastruktúra is fejlettebb.
Ahol a legjobban keresnek, és ahol a legrosszabbul
A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék mellett akadnak még kiemelkedő vármegyék. Mutatjuk is a top 3-at:
- Budapesten tehát a legmagasabb az átlagos nettó, 463 286 forint,
- ezt Győr-Moson-Sopron vármegye követi 410 772 forintos átlaggal,
- a dobogó harmadik fokára pedig Komárom-Esztergom vármegye került 379 872 forinttal.
Itt érdemes egy gondolat erejéig kitérni arra, hogy 2023-ban a legnagyobb nettó bérnövekedés Győr-Moson-Sopron vármegyében történt, 18,7 százalékos, ami bőven fedezte a 17,6 százalékos éves átlagos infláció mértékét is. Így ez a vármegye az egyedüli, ahol tavaly nem veszítettek értékükből a fizetések és ha csak 0,94 százalékos is, de reálszinten emelkedtek a bérek.
A 271 320 forintos Szabolcs vármegyei nettó jócskán le van szakadva az előtte álló második legkisebb fizetéstől, hiszen
- Békés vármegyében 285 861 forint volt tavaly az átlagos nettó fizetés,
- ami előtt 292 064 forinttal Nógrád vármegye áll.
Utóbbi három vármegyében egyébként jelentősebb mértékben veszítettek értékükből a nettók, hiszen 2,9-3,8 százalék közötti értékvesztésre utalnak a számok. Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy hiába volt 10 százalékot is meghaladó bérnövekedés, a rendkívül magas infláció elvitte ezt a növekményt, és gyakorlatilag az emelt fizetésből is kevesebb termékre és szolgáltatásra futotta a háztartásoknak.
A legrosszabbul azonban mégsem ők jártak, hanem a fővárosi dolgozók, hiszen a legnagyobb reálérték-csökkenést Budapesten regisztrálták, 4 százalékosat. Ezt Nógrád követi 3,8, és Tolna vármegye 3,6 százalékos értékvesztéssel.