A benzin vagy az euró drágult többet a legutóbbi február 29. óta?
Ahogy a szökőévek logikájából következik, négy éve volt legutóbb február 29-e. Előtte voltunk még a koronavírus-járványnak – pontosabban a világon már tombolt, és épp aznap, 2020. február 29-én írták meg a lapok, hogy Erdélyben is megjelent, de akkor Magyarországon még pár napot várni kellett arra, hogy az állami egészségügyi hatóságok a szükséges xenofóbiával hírt adjanak a koronavírussal ápolt iráni diákokról –, előtte voltunk még Oroszország Ukrajna elleni agressziójának.
A német kancellár még Angel Merkel, az amerikai elnök még Donald Trump volt, a magyar miniszterelnök – ahogy az azelőtti két február 29-én is – Orbán Viktor. És a kormánypárti Magyar Nemzet történetesen Tűrhetetlen a bűn rehabilitációja címmel írt véleménycikket.
És akkor nézzünk néhány egzakt adatot is!
Az üzemanyagok ára látszólag nagyot nőtt, de a keresetek látszólag még jobban emelkedtek (bár ez utóbbiban jelent némi torzítást, hogy ma még csak 2023. decemberi kereseti statisztikánk van, és a decemberi átlagos keresetek a bónuszok és más egyszeri kifizetések miatt jellemzően 8-10 százalékkal magasabbak a következő februárinál).
Az üzemanyagárak 62-65 százalékkal magasabbak, mint 2020 februárjában voltak, ami meghaladja az 50 százalékot még el sem érő kumulált inflációt, de elmaradt a Brent olajár emelkedésétől. (Érdekesség egyébként, hogy míg nyolc éve 300 forint körül, a tizenkét évvel ezelőtti február 29-én a 420-430 forintos sávban volt az üzemanyagok ára, ez a mozgás tehát eléggé hektikus).
A bruttó átlagkereset viszont 78 százalékkal volt magasabb, de még ha a szokásos december-februári tényezőket figyelembe vesszük, akkor is 68-70 százalékkal nőtt négy év alatt. Ehhez képest elenyésző a dollár és az euró drágulása: az euró az MNB február 28-i középárfolyama szerint 15,1 százalékkal drágább, mint négy éve volt, míg a dollár árfolyama 17,7 százalékkal emelkedett.
A február 29-én tudott legfrissebb inflációs adat a januári, ami kedvezőbb idén, mint 2020-ban. Persze ebben elég komoly bázishatás is van, hiszen tavaly épp januárban tetőzött nagyjából harmincéves csúcson, 25,7 százalékon az árrobbanás.
Az átlagos hőmérsékleti előrejelzés alacsonyabb volt, mint az idei, de egy hőmérsékleti rekord így is megdőlt: 21,1 Celsius-fokot mértek Fertőrákoson, ami új február 29-i maximumot jelentett.
És amiben alig van változás: az NB I. élmezőnyében ott van a Fradi – amelynek akkor is a legtovább tartott a magyar csapatok közül a kupaszereplése, de az akkor El-csoportkört jelentette – és a Fehérvár (igaz, a fehérváriak tavaly majdnem kiestek, és a Mol is otthagyta őket). A Mezőkövesd viszont idén február 29-én a bajnokság utolsó helyén áll, miközben a most listavezető Paks négy év a 9. helyen volt. Akkor egyébként élvonalban szerepelt még a most NB II.-es Bp. Honvéd és az a Kaposvár, amely ebben a szezonban már csak az NB III.-ben szerepel.