Az építési államtitkár szerint pont ez lenne a baj, ha nem látszanának a rákosrendezői felhőkarcolók a Hősök teréről

Interjúban mesélt a Rákosrendezőre épülő dubaji ingatlanprojekről Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a Magyar Nemzetben. A legtöbb kérdés az esetleg megépülő felhőkarcolókra vonatkozott. Ezek voltak Lánszki legfontosabb és legérdekesebb válaszai:

Az államtitkár szerint nem szabad ugyan megbontani Budapest alapvető eleganciáját és karakterét, de

„ha a Várban vagy a Gellért-hegyen állunk, és végignézünk a városon, Budapestnek jelenleg nincs kontúrja.„Lánszki, mint kiderül, itt arra gondolhatott, hogy a budapesti panorámának nem része egy szigetként kiemelkedő toronyházcsoport, a következő részben ugyanis azt fejtegette, hogy

„Ez (mármint a kontúr hiánya, a szerk) sok más város, többek között Párizs esetében is így volt, nem véletlen, hogy egy külön negyedet úgy alakítottak ki a francia fővárosban, hogy oda lehessen magasházakat építeni.”Ezzel Lánszki valószínűleg az első az építészettörténetben, aki nem vette észre az Eiffel tornyot, és Párizst azzal vádolta, hogy a Défense negyed felépítéséig nem volt kontúrja vertikális irányban.

Az államtitkár ezután némileg meglepő módon Budapest egyetlen majdnem-felhőkarcolóját, a Mol-tornyot kritizálta. De mint hamar kiderült, azért nevezte
„nem a legjobb példának”, mert csak egy van belőle, ezért „önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen.” De megnyugtatásul közölte, hogy „ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak.”, a csoportban álló felhőkarcolókra célozva.

Amikor a Magyar Nemzet rákérdezett, hogy eszerint tervezik-e egy, a párizsihoz hasonló, dedikált felhőkarcolónegyed felépítését, Lánszki meglepő nyíltsággal bevallotta, hogy mivel Budapest elnéptelenedőben van, nincsen helyhiány, ezért „lakossági vagy társadalmi nyomás nincs egy ilyen negyed kijelölésére.” Ám az államtitkárnak - vagy főnökének, Lázár János miniszternek - erős víziója lehet, mert a beismerés után már azt fejtegette, hogy

„Nem a szétterülő településeké a jövő, ahol hosszan kell utazni, hanem a kompakt városoké.”Budapestről azt gondolja, hogy a fővárosban kevés az alközpont és túlburjánzott az agglomeráció kiterjedése, ezért

“(…) igenis vannak Budapesten belül olyan zónák, ahol ezt a fajta sűrűséget növelni kellene, akár magassággal is.”Amikor arról kérdezték, hogy akkor most mi is a minisztérium álláspontja a magasházakról, Lánszki azzal nyitott, hogy

„Itt sem arról kell beszélni, hogy mi hány méteres, hanem hogy miként fog kinézni. ”Hogy a rákövetkező mondatban mégis dacosan védelmébe vegye az esetleges rákosi felhőkarcolóépítést:

„Ezért is tartom furcsának, amikor egyes csoportok azzal riogatnak, hogy ezek az épületek a Hősök teréről is látszódni fognak. Ha egy épület látszódik valahonnan, az önmagában nem baj, sőt éppen akkor lenne probléma, ha olyan épületek épülnének, amelyeket rejtegetni kell. ”Az interjú vége is emlékezetes, méghozzá két hasonlat miatt. Lánszkit levezetésként arról kérdezték - a budai várbeli építkezésekre gondolva -, hogy mi a véleménye arról, hogy vita van a régi épületek eredeti formájukban történő újjáépítéséről.

Ez a véleménye:

„Egy egyszerű hasonlattal élve, ha az embernek elszakad valahol a ruhája, akkor, ha lehet, nem foltszerűen javítja azt ki, nem akarja megmutatni feltétlenül, hogy hol is volt az a sérülés, hanem az eredeti állapotot próbálja visszaállítani. Az emberi test is regenerálódik, és minél inkább az eredeti állapot visszaállítására törekszik. ”