Németország hivatalosan is népirtásként ismeri el a namíbai vérengzést
2021 május 28., 08:27
Az őslakos namíbiai népcsoportok a 20. század elején elkobzott földjeik visszaadását követelik
Az őslakos namíbiai népcsoportok új tárgyalásokat és a gyarmattartó Németország által a 20. század elején elkobzott földjeik visszaadását követelik.
Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszállók a Német Délnyugat-Afrika nevű gyarmaton a felkeléseket elfojtó kegyetlenkedésekben szinte teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.
A német kormány 2021 májusában hivatalosan is népirtásnak nevezte a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket, bocsánatot kért a bűncselekményekért, és felajánlott az országnak egy 30 évre szóló, 1,1 milliárd eurós újjáépítési és fejlesztési programot, de a jóvátételi tárgyalásokon az áldozatok leszármazottai nem vehettek részt.
A herero és nama népcsoportok vezetői elutasították a német megbékélési javaslatot, egyenesen döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezték a felajánlott programot, és elutasították az általuk sértőnek tartott összeget.
Mutjinde Katjiua, a herero törzs egyik vezetője szerint az, hogy a jóvátételi tárgyalásokról kizárták a népirtás áldozatainak leszármazottait, ellentétes egy 2006-os namíbiai parlamenti határozattal, ami kimondta, hogy az egyeztetéseknek az érintett közösségek és az elkövető ország kormánya között kell lefolyniuk.
A népcsoportok azt is nehezményezik, hogy a 2021-es német kormánynyilatkozat nem tisztázta a gyarmattartók által elkobzott földek tulajdoni viszonyait, és a földeket azóta sem kapták vissza.
A gyarmati időben elkövetett visszaélésekért a felelősségvállalás és a jóvátétel sokáig váratott magára, de az elmúlt két évtizedben Németország is elkezdte feldolgozni a gyarmati múltját, és rászánta magát a jóvátételre. (MTI)