Kockázatos év lesz 2024, visszatérhet a 400 forintos euró a K&H elemzője szerint

gazdaság
március 07., 11:41

Hiába lett januárban látszólag jó, 3,8 százalékos az infláció, annak szerkezete kedvezőtlen, és okot ad aggodalmakra. Az élelmiszer-infláció bezuhant, de a piaci szolgáltatások inflációs tétele 10 százalék körül van, és „picit aggasztó, hogy az iparcikkek inflációja is elindult felfelé” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője egy csütörtöki rendezvényen. A szakértő arra számít, hogy a februári infláció – ezt pénteken teszik közzé – szintén 3,7-3,8 százalék lesz, vagyis a lassulása lényegében megáll. Az előrejelzés szerint éves átlagban 4,2 százalékkal nőnek majd a fogyasztói árak, de úgy, hogy a második negyedévtől megáll az infláció csökkenés, majd „ősszel egyértelmű emelkedő trend jöhet a fő inflációs mutatóban”.

Az idei gazdaságpolitikai előrejelzések készítésénél sok kockázattal kell számolni. A legfontosabb a forint árfolyamának alakulása, miután az euró ára az elmúlt napokban 395 forint fölött is járt. „Rövid távon 386-400 forint között lehet az euró árfolyama, de több olyan kockázat látható, amik a további forintgyengülés irányába mutatnak”. A jegybanki kamat csökkentésével a forint úgynevezett kamatelőnye is csökken, így egyre fontosabbá válnak a magyar gazdaság olyan alapjai, mint a költségvetés vagy az államadósság helyzete, illetve a gazdasági növekedési potenciál.

A költségvetési kilátások Németh szerint nem jók. Miután 2022-ben 6,2 százalék volt az államháztartási hiány, és már az is az egyik legmagasabbnak számított az EU-n belül, 2023-ban ez még tovább emelkedett, „ott leszünk a topban” Európában a deficit szerinti rangsorban. Németh csak nagyon lassan, fokozatosan javuló költségvetési egyenlegre számít, szerinte 2026-ban, egy választási évben sem lesz még 3 százalék alatt a deficit (Varga Mihály pénzügyminiszter néhány napja jósolta meg ezt a dátumot).

Ha már a költségvetésről volt szó, Németh megemlítette azt a magyar gazdaságpolitikában egyre erősebb hangot – nem említette név szerint, de ezt főleg Nagy Márton emlegeti –, hogy úgyis mindenki költ a világon, akkor mi is költsünk. Ilyen az USA-val szoktak példálózni, hogy milyen sokat költenek, ami „abszolút igaz, egy bőkezű költségvetésről beszélünk az USA-ban, de egy nagyon nagy költségvetési hiánnyal futó gazdaság, így már korántsem olyan szép”. De hogy lehet-e ez nekünk a példa, arról azt mondta Németh Dávid: olyan ez, mint amikor a bolha ül a bika szarván, és azt mondja, „na, szántsunk, szántsunk”.

Kiemelt videóink