Száraz Istvánt Londonban ifjú magyar műgyűjtőként és a kortárs művészet mecénásaként ismerik
Száraz Istvánt idehaza leginkább arról ismerjük, hogy tagja Matolcsy Ádám baráti körének (Somlai Bálint, Pintér Máté, Stofa György, stb.), így többek közt az MNB-ből és annak alapítványaiból gazdagodott meg. Párizsban és Londonban viszont fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként ismerik - írja a Szabad Európa. Érdekesség, hogy a NER egyik kedvenc éttermében, a Felixben pedig pont az ifjú mecénás párja rendez kiállításokat.
„Akinek sok pénze van, abban egy idő után felmerül, hogy műtárgyakat vásároljon. Új lakást vesz, amit be kell rendezni, és amúgy is szép, értékes dolgokat szeretne maga köré. Húsz éve főleg vállalkozók, multis vagy pénzügyi menedzserek, reklámszakemberek lettek gyűjtők, mert abban volt a pénz. Csak idő kérdése volt, hogy a műtárgypiacon is megjelenjen az új, NER-es generáció” – mondta a Szabad Európának egy műgyűjtő.
A lap szerint Száraz egyik fő motivációja az lehet, hogy a kortársgyűjtés egyfajta trenddé avanzsált, a folyamatnak viszont az adhatott nagy lökést, hogy az MNB milliárdos értékben kezdett kortárs műtárgyakat vásárolni, nem függetlenül Matolcsy György jegybankelnök személyes ambíciójától és ízlésétől.
A Szabad Európa szerint 2010 után a gazdasági viszonyok átrendeződésével egyre több területre léptek be kormányközeli emberek, amiből a kortárs műtárgypiac sem maradhatott ki. Száraz azonban még ezen belül is egy külön kategóriát képvisel.
Egy galerista például úgy fogalmazott: „Pistiék hírességek: ők a legismertebbek, és őket érdekli legjobban a kortárs művészet az utóbbi években felbukkant gyűjtők közül.”
Egy másik pedig úgy: „Száraz hozott pénzt, behúzott új vevőket, és az MNB-ben is el tud intézni dolgokat.”
A lap forrásai szerint Száraz Istvánt és párját, Molnár Dórát a Spengler Katalin – Somlói Zsolt házaspár karolta fel. Övék az egyik legnagyobb kortárs gyűjtemény az országban, emellett kapcsolati tőkéjük is meghatározó, ha valakit ők karolnak fel, annak van jelentősége a szcénában.
Somlói Zsolt megerősítette, hogy valóban segítik eligazodni Szárazékat a kortárs művészeti közegben. Azt mondta, azt tapasztalta:
Szárazéknak valóban fontos, hogy emeljék a kortárs közeg színvonalát, és erre a saját pénzükből is hajlandók áldozni.
A Szabad Európa forrásai szerint Szárazéknak ad tanácsot legalább két elismert magyar művészettörténész, kurátor is, egyikük egy állami intézmény, másikuk egy magángaléria alkalmazottja. Megkeresésükre azonban mindketten tagadták, hogy tanácsot adnának nekik – vagy bárki másnak –, ám elismerték, hogy ismerik Szárazékat („a közöttünk lévő kapcsolat inkább személyes jellegű, mintsem tanácsadói” – fogalmazott egyikük), majd válaszukban méltatták Száraz és Molnár mecénási tevékenységét.
Száraz István és Molnár Dóra az elmúlt években Londonba tette át székhelyét, gyűjteményüket is ott tartják.
„Van, akit zavar [Londonban], hogy honnan jöttek Szárazék, és miből van a pénzük, de van, akit nem. Az utóbbi években a magyar művészet sokat építkezett külföldön. Szerintem a megítélésének árt, hogy egy olyan figura, mint Száraz, ott pózol gyűjtőként. Ettől függetlenül lehet benne a magyar művészetet segítő jó szándék, ezt nem vonom kétségbe” – fogalmazott a lapnak egy forrás, aki külföldön is otthonosan mozog a kortárs szcénában.
A Szabad Európa megkereste Száraz Istvánt és Molnár Dórát is, akik azt írták, gyűjteményük építésében „már évek óta cél a fiatal és középgenerációs magyar művészek támogatása, nemzetközi kontextusba helyezésük regionális és európai szinten”.
Hogy pontosan mekkora ez a gyűjtemény, azt nem tudni, a rendelkezésre álló információk alapján olyan nevek szerepelnek benne, mint Keserü Ilona, Keresztes Zsófia, Tót Endre, Lakner László, a külföldiek közül pedig Giulia Andreani, Sheila Hicks, Anna Hulačová, Alicja Kwade, Hannah Levy, Georg Karl Pfahler, Tomás Saraceno, Andra Ursuţa.
„Ezek jó nevek, mostanában divatos alkotók. Műveik az elmúlt években többnyire megfordultak Magyarországon is, a Ludwig Múzeumban vagy a Q Contemporaryban. A jó gyűjtőnek vannak gyűjtési elvei, vagy megszállottja valaminek. Ebből a listából viszont nem látszik ilyen elv, csak annyi, hogy mi volt elérhető a piacon az elmúlt években” – fogalmazott egy művészettörténész a lapnak, míg egy másik úgy értékelt „impozáns, de gyűjteményük kvalitása túlnő a képességeiken. A fellépésükön, a kérdéseiken látszik, hogy nem értenek hozzá mélységében. Ahhoz képest hirtelen sok a pénzük, és gyorsan kezdtek vásárolni.”
Szárazék mindettől függetlenül nem igazán váltak részévé a hazai kortárs művészeti közegnek, nem járnak megnyitókra, nem szerveznek eseményeket, viszont külföldön és saját köreikben kifejezetten aktívak.
Így például a 2019-ben megnyílt Felix Kitchen&Barban, amely a NER-elit egyik kedvenc helye, és amelynek üzemeltetője Pintér Ádám, Matolcsy Ádám és Száraz István jó barátja, 2021 végén nyílt meg az AQVA kiállítótér, ahol „a gasztronómia és a kortárs művészet összefonódik”.
Ahol rendre találkozhatunk kiállításokkal is, amelyeknek művészeti koordinátora Molnár Dóra. Molnár megfogalmazása szerint „e kiállítások elsődleges célja a szélesebb – nem csak műértő – közönség elérése és megszólítása a művészeti kollaborációkon keresztül”.
A Szabad Európa forrásai szerint Molnár az, aki a párosból igazán érdeklődik a kortárs művészet iránt. LinkedIn-profilján csak az állami MVM szerepel mint munkahely. Molnár járt a BÁV becsüstanfolyamára és beiratkozott a londoni Sotheby’s Institute of Art online kortárs képzőművészeti képzésére, jelenleg ennek a kurzusnak a mesterképzésére jár – közölte a Szabad Európával. Azt is hozzátette: „A kortárs képzőművészettel komolyabban belső indíttatásból kezdtem el foglalkozni. Szerettem volna a közös műgyűjtésünket, illetve a Pompidou Kelet-közép-európai Akvizíciós Bizottságában vállalt szerepemet szakmai képzésekkel kiegészíteni.” Szakmai célja mindezzel „a saját ismereteim bővítésén túl a magyar kortárs képzőművészet minél szélesebb körű támogatása a hazai és a nemzetközi művészeti színtéren”.