Három és fél éves csúcson ragadt a munkanélküliség
Felemás adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a magyar munkaerőpiacról: hiszen miközben a foglalkoztatottság újra emelkedni tudott, addig a munkanélküliség nem csökkent, azaz többéves csúcson ragadt februárban. A látszólag ellentmondásos trendeknek megvan a maguk magyarázata, ami részben a munkaerőpiac sajátosságaiból fakad. Az őszi-téli hónapokban a foglalkoztatottság inkább csökkenő, a munkanélküliség inkább emelkedő trendre szokott váltani a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák kifutásával. Ahogy közeledik a tavasz, úgy kezd a foglalkoztatottság újra emelkedni, a munkanélküliség csökkenni.
Ugyanakkor van egy másik aspektus is a friss adatok mögött. A munkanélküliség azért maradhatott csúcson a foglalkoztatottság bővülése mellett, mert az elmúlt időszakban nőtt az aktívak száma Magyarországon, de a jelek szerint nem mindenki tudott elhelyezkedni.
A KSH közlése szerint a 2023. december–2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,721 millió fő volt, 31 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Ebből 65 ezer volt a közfoglalkoztatottak száma, míg a külföldön dolgozóké 106 ezer – érdemben egyik adat sem mozdult el a korábbiakhoz képest.
A 15-74 éves munkanélküliek száma ezzel párhuzamosan az előző évhez képest 33 ezer fővel 232 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 4,7 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a ráta három és fél éves csúcsra nőtt, ilyen magas legutóbb a covidjárvány kezdeti időszakában, 2020 júniusában volt.
A piac sajátosságai miatt a márciusi adat a szezonális munkák megjelenésével várhatóan már alacsonyabb értéket fog mutatni. A statisztikai hivatal szerint a munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint „az egyedüli öröm az ürömben a friss munkaerő-piaci statisztika kapcsán, hogy a februárban látott rátaemelkedés az úgynevezett jó okból történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaságilag inaktív státuszból a munkaerő töredéke átlépett az aktív munkakereső státuszba. Az aktivitási arány ennek megfelelően 0,1 százalékponttal 67,8 százalékra nőtt a december-februári időszakban, vagyis ismét közelíti az abszolút rekordot. A foglalkoztatotti létszám is emelkedett csekély mértékben, vagyis az inaktivitásból visszatérők kis része képes volt foglalkoztatottként elhelyezkedni”.
Az elemző hozzátette, a most zajló szerkezeti változás a munkaerőpiac feszességének további enyhülésére utal, a vállalatok munkaerő iránti igénye fokozatosan mérséklődik. Emellett a friss állástalanok aránya továbbra is magasnak tekinthető, vagyis akik napjainkban elveszítik az állásukat, kisebb valószínűséggel találnak munkát három hónapon belül.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a friss adatokban látható változás több esetben is statisztikai hibahatáron belülinek tekinthető, ezért érdemes megvárni, hogy az aktivitás és a foglalkoztatás enyhe javulása tartóssá válik-e, vagy ezt csak egy átmeneti, egyedi változás indukálta.
A gyengülő hazai gazdasági teljesítmények ha lassan is, de begyűrűznek a reálgazdaságokba az elemző szerint. Erre utal, hogy „egyértelműen emelkedik azon vállalatok létszáma, amelyek racionalizálásra kényszerülnek, és a visszaeső (elsősorban külső) kereslet miatt végül csökkentik a létszámot. Mindez nem hazai, hanem globális jelenség”.
Az év második felét pozitívabban látja az ING elemzője, várakozásai szerint jöhet némi stabilizáció, sőt talán kezdődő javulás is a magyar munkaerő-piaci adatokban. „Erre utalnak a friss bizalmi indexek, amelyek a legtöbb szektorban javuló tendenciát mutatnak. Ugyanakkor – ahogy láthatjuk – a munkaerőpiac jellemzően jókora csúszással követi a reálgazdasági változásokat. Vagyis az idei év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény várhatóan csak az év második felében tükröződhet vissza a vállalatok munkaerő-piaci döntéseiben. Éppen ezért az év közepéig némileg romló foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adattal számolunk, míg az év második fele javulást hozhat. Az év egészében nézve így az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat” – fogalmaz Virovácz Péter.