Egy április közepi kedd reggel tűz ütött ki a Børsenben, a dán tőzsdepalotában, Dánia egyik legrégebbi és legkülönlegesebb épületében. Majdnem pontosan öt évvel a párizsi Notre-Dame leégése után és II. Margit idén lemondott dán ex-királynő születésnapján.

A tűz következtében leomlott az ikonikus sárkánytorony, amelynek éppen az volt a küldetése, hogy megvédje az épületet a tűzzel és az ellenséggel szemben. Az épület körülbelül fele elpusztult. A nagy tőzsdecsarnok kiégett, és az épület Christiansborg felé eső részének minden emelete szintén megsemmisült.

Bár az épület nem annyira népszerű, mint a párizsi Notre-Dame-székesegyház, nemcsak a dán, hanem az egész európai kultúrát óriási veszteség érte.

A tőzsdepalota épülete Koppenhága történeti területén található Slotsholmen városrészben, több másik jelentős műemléképülettel körülvéve. Egyik szomszédja a Christiansborg, amely többek között a dán parlamentnek is helyet ad.

A kor első bevásárlóközpontja

A tőzsde története a XVII. században IV. Keresztély király azon törekvésével kezdődött, hogy Koppenhága nemzetközi kereskedelmi központtá váljon. Ehhez a királynak szüksége volt egy olyan helyszínre, ahova a kereskedőket koncentrálni lehet, így született meg a kor első bevásárlóközpontja. Az épületet az akkori kor divatja szerinti holland reneszánsz stílusban tervezték meg.

A Børsen 1624-ben a földszinten áruházként nyílt meg, összesen 20 üzlet árult távoli országokból származó árukat, különösen Indiából és Kínából származó fűszereket, textíliákat és porcelánt, és az emeleten egyetlen hatalmas terem volt kialakítva.

A sárkánytornyot az eredeti épülethez később építették hozzá, és 1625-ben fejezték be. A torony négy összefonódó sárkányfarkat ábrázolt. Ezek a csúcson egy pontban végződtek, ahol három korona ült, a 400 évvel ezelőtti Dán, Svéd és Norvég Királyságot szimbolizálva.

A jelenlegi tulajdonos a Dán Kereskedelmi Kamara, a Dansk Erhverv. A legtöbb ilyen jellegű épület idővel funkciót vált, ezért különleges, hogy a mai napig a kereskedelmi szektor használja, a kor igényeinek megfelelő változtatásokkal.

1883-as felújításakor a tetőfedést a jelenlegi rézre cserélték, miután az eredeti ólomtetőből a svéd ostrom alatt ágyúgolyókat öntöttek. Éppen ezt a réztetőt, valamint a homlokzatot újították fel, amikor a tűz keletkezett. A tervek szerint 2024 őszén fejezték volna be a munkálatokat, és a Børsen megnyitása óta eltelt 400. évfordulót ünnepelték volna.

A járókelők is segítették az értékek mentését

Reggel 7 óra után kapta a rendőrség a tűzesetről a bejelentést, és nem sokkal később a helyszínre is értek a katasztrófavédelemmel együtt. Azonnal megkezdték az oltást, lezárták a környéket és evakuálták az épületet, majd a Christiansborg egy részét is. Egy drón folyamatosan figyelte felülről a területet.

A katasztrófavédelem kiérkezéséig a járókelők kezdték el kimenteni a festményeket az épületből, amit a hivatalos szervek folytattak. Nem sokkal később az épülettől 700 méterre található Nationalmuseet küldött 25 dolgozót a műkincsmentés segítésére. A mentési munkálatokban az épület tulajdonosának, a Dansk Erhvervnek az ügyvezető igazgatója, Brian Mikkelsen is személyesen részt vett. A hírek szerint az értékek 99 százalékát sikerült kimenteni.

Reggel fél kilenc körül ledőlt az ikonikus sárkánytorony, ami varázserejével 400 évig tartotta távol a tüzet, majd elszenesedve pihent meg a Slotsholmgade-en.

Pánikhangulatnak nyoma sem volt

Amikor délután a helyszínre érkeztem, az első, ami szemet szúrt, hogy nincs a mentési helyszínen tömeg és fontoskodás. Pont annyi ember intézkedett, amennyi hatékonyan együtt tudott működni. A feladatot nagyon higgadtan és szervezetten végezték. Ezt a következő napokban is így láttam. A környék csak szalagokkal volt lezárva, felügyelő személyzet minimálisan volt jelen. Minden járókelő tiszteletben tartotta a rendőri kordonokat. Általános nyugodt légkör uralkodott, pánikhangulatnak nyoma sem volt. Mindenki tette a dolgát, a civilek pedig nem zavarták a munkálatokat. Ezt a videót akkor készítettem:

link Forrás

Délutánra már főleg fehér füst és gőz jött az épületből, és éppen egy mérnökcsapatot emeltek fel kosaras emelővel, hogy valamilyen stratégiát állítsanak fel a beomlott tetőszerkezet kiemelésére, mert anélkül nem tudták elérni a beomlott anyag alatti tűzfészkeket. Ez volt a mentés egyik legnagyobb kihívása.

Több tűzoltóautó is részt vett az oltásban, az összes környező utcai tűzcsapra rá voltak csatlakozva, illetve szivattyúzták a vizet a Børsgraven csatornából is, amely szerencsére az épület közvetlen közelében van. A katasztrófavédelem a Børsennek abba a részébe is folyamatosan vizet permetezett, ahová a tűz addig nem terjedt át, hogy megakadályozzák a továbbterjedést. Az oltást tovább nehezítette, hogy a felújítás miatt az épület fel volt állványozva, és az állvány rádőlt a tűz alatt az épület egyes részeire.

A helyszínen néhány építőmunkás brigád is dolgozott az állványzaton, mikor az épület kigyulladt. Mindenkit épségben sikerült kimenekíteni.

Másnap reggelre 40 konténer érkezett a helyszínre, amelyekkel a falak külső stabilitását szerették volna megerősíteni, azaz az összeomlást megakadályozni - miután kizárólag a külső falak maradtak meg az északi épületrészből. A konténereket cementtömbökkel töltötték meg.

És akkor jött a Humlebien

Csütörtökre, a falak konténerekhez való kihorgonyzásának befejezése előtt, az állványzat instabilitása miatt sajnos beomlott a külső falak egy része. Ezek után az állványzat mielőbbi eltávolítása vált prioritássá.

Miután a tűzoltók saját gépeivel végzett korábbi kísérlet során a vágószerelék leesett és beszorult, péntek éjszaka folyamán megérkezett Észak-Európa legnagyobb építőipari gépe. A Humlebien nevű eszköz egy 200 tonnás daru, fém vágószerelékkel. Ez a szerkezet a lebontott állványzatot az épület belsejébe tudta termelni.

A különleges darun kívül egy másik egyedülálló gép is érkezett egyébként a helyszínre, rendőrségi kísérettel a koppenhágai repülőtérről, amely általában a repülőtér vészhelyzeti mentőeszközeinek része. Ez egy habbal oltó, extra hosszú emelőkarral rendelkező gép, amelyet sajnos nem tudtak végül használni a helyszínen.

Szombaton több homlokzati ornamentikát és szobrot is sikerült még kimenteni a romok közül, és az állványzat nagy részét is sikerült eltávolítani.

Letakarták a tűz- és füstjelzőket?

A kedden keletkezett tűz óta folyamatosan több tűzfészket is találtak, és újabb fellobbanások is voltak. Április 22-én a Katasztrófavédelem levonult az épületről, de másnap újra ki kellett szállniuk, miután egy ép épületrészhez csatlakozó fagerenda újra lángra kapott. Emiatt állandó ügyeletet telepítettek a helyszínre. A hét végére újra levonultak, átadták a kármentő vállalkozóknak a területet, számos tömlőt hagyva a helyszínen az esetlegesen újra fellobbanó tűz esetére.

Az épületben végzett átalakítási munkálatok miatt a tőzsdét fokozott tűzveszély fenyegette. Sokszor a tűz- és füstjelző érzékelőket letakarják téves riasztások elkerülése érdekében, és többször a tűzgátló vagy füstgátló ajtókat is leakasztják. Egyelőre nem fogják egyértelműen erre a tűz keletkezésének okát.

Egy független tűzbiztonsági szakértő előzetes véleményében azt feltételezi, hogy a nyeregtető felső részén hosszában, az álmennyezeti szigetelés felett, az épületszárny egészén végigfutó holttérben terjedhetett át a tűz, ahova egy használaton kívüli kisebb strangon keresztül juthatott fel. Valószínűleg az álmennyezet feletti szigetelés akadályozta meg, hogy a tűzjelző berendezések beinduljanak.

A szakértő szerint a nagymértékű, a tető 15 méteres gerincén végigmenő lángok megjelenése előtt négy perccel még semmilyen tűz vagy füst nem látszott, tehát a tűznek beltérben kellett kifejlődnie. Ezen elmélet alapján a tűz építőipari kivitelezési fegyelmezetlenséghez nem kapcsolható. A hivatalos vizsgálatok még nem zárultak le, és kizárni egyelőre semmilyen elméletet nem lehet.

Egy titokzatos adományozó mélyen a zsebébe nyúl

A Dansk Erhverv ügyvezető igazgatója, Brian Mikkelsen nyilatkozata szerint a Børsent újjá kell építeni, bármi is legyen. A dán építészeti cikkek között olvasható néhány felvetés, hogy ne a leégéskori állapot visszaállítása legyen az alapvetés, meg kell fontolni az eredeti, XVII. századi verzió visszaépítését, illetve akár valamilyen modernebb kiegészítést is lehetne tenni.

A tervezésen kívül még a finanszírozás is kérdéses. A kormány egyelőre nem nyilatkozott ez ügyében, a szükséges forrásokra elsősorban alapítványoktól lehet számítani. Brian Mikkelsen korábban úgy nyilatkozott, hogy „nagyon nagy adományt” is ígértek neki az újjáépítésre, de azt nem árulta el, hogy ki.

Bár a tőzsdeépület rendelkezik építési biztosítással, mivel felújítás alatt állt, ez nem fedezi a tűz okozta károk helyreállításának költségeit. Ezen kívül két másik biztosítása is volt az épületnek, egy általános és egy ingóságokra vonatkozó. A tulajdonos a tüzet mindhárom biztosítótársaságnak jelentette, jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások. A Dansk Erhverv a három társasággal közösen megállapodott abban, hogy a biztosítási összegek bizalmasak maradnak. Az épület tulajdonosa sajtóközleményt adott ki, amelyben az állt, hogy értékelése szerint észszerű biztosítási fedezettel és összegekkel rendelkezik.

(A szerző építész, felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr műemléki szakterületen)