Éneklik a színpadon, a beszédeknek vége.
Magyar még odaállt a mikrofonhoz, azt mondta „június 8-án találkozunk a Hősök terén”. Megtartják a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai demonstrációt, másnap pedig bevernek egy „hosszú, de vastag” szöget a rendszer koporsójába.
Rost Andrea is énekelt egyet zárásként, mégpedig azt, hogy Debrecenbe kéne menni.
Beszédét egy Szabó Magda idézettel zárta:
„Mintha volna valami izgalmasabb a földön, mint helyrehozni azt, ami elromlott, vagy helyükre tenni a széthullt darabokat, hogy megint ép legyen az egész.”
Majd arra kérte a Kossuth téren jelenlevőket, fogják meg a mellettük álló kezét, emeljék magasba, és üzenjék meg a Karmelitába, hogy tégláról téglára fogják visszavenni az országot.
Május elsején volt 20 éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Ekkor Magyar szerint mindenki azt remélte, hogy hazánk oda kerül, ahova mindig is tartózott, és Magyarország nem a soha be nem váltott ígéretek földje lesz.
20 év alatt a hazánkba érkezett 40 ezer milliárd forint uniós támogatás mellett Magyarország a második legszegényebb és hivatalosan is a legkorruptabb országa lett. A magyar ember többsége azonban mára már átlát a szitán. „Nem kérünk az ellenségképekből, az adófizetői százmilliárdokból kreált lejáratókampányokból, az EU-bajnok inflációból, a vidéki szülészetek, szakrendelők, ügyeletek, patikák bezárásából. Hiszünk abban, hogy lehet másként csinálni”.
