„Most 75 éves az Európa Tanács, ez remek platform lehetett volna a béketeremtésre, de az oroszok kizárása után ez a lehetőség itt elveszett” – írta Strasbourgból Szijjártó Péter külügyminiszter.
Az Európa Tanácsnak (ET) különösebb súlya nincs, 47 európai ország, vagyis csaknem az összes a tagja, Strasbourgban székel, az Európai Unióhoz semmi köze nincs. Belaruszt soha nem vették fel, Oroszország pedig Ukrajna lerohanása után lépett ki, nem pedig kizárták, ahogy Szijjártó állítja. Az más kérdés, hogy az ukrajnai agresszió miatt nem maradhatott volna az ET tagja.
Szijjártó arról számolt be, hogy az ET a pénteki ülésén „el akart fogadni egy határozatot, melyben csak és kizárólag Zelenszkij elnök béketervét akarta elismerni megfontolandó és támogatandó békeformulaként. Ez számunkra elfogadhatatlan. Mások is készítettek béketerveket, melyek semmivel sem rosszabbak, mint az ukrán elnöké.”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint azt kérte, hogy a többi béketervet is írják bele az ET határozatába. „Ezt a többség elutasította. Ezért azt én megvétóztam, így nem lett tanácsi határozat” – írta.
Az ukrán béketerv része az orosz agresszió befejezése, az oroszok megszállt területekről való kivonulása.
Létezik egy kínai béketerv is az orosz-ukrán konfliktus rendezésére, amiről a Pekingben tárgyaló Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott, hogy ez az egyetlen olyan terv, amelyik megérti a konfliktus jelentőségét. Nem tudni, hogy ezt a béketervet akarta-e beleírni az ET határozatába.